Lélekvándorlás – szellemvándorlás?
Tessék, nem kerülhető meg a lélek fogalma. Sbe a pszicológia lélekfogalmát akarja használni, de átcsúszik a gnosztikusok test-lélek szellem hármasságába. Ezzel a magyar nyelvnek első megközelítésben problémái vannak, mert a lélek és a szellem szó nem egyértelműen szétválasztott jelentésű. Ezt már leírtam, ha ide kattintasz, megnyílik. Mindenesetre, a szellemvándorlás szóról inkább egy skót kastély jutna az eszünkbe.
Ametiszt a tibeti hagyományra hivatkozik, ami szerint akkor költözik a lélek a testbe, mikor már elválik születés után, hogy életképes-e. Ez viszont nem ugyanaz a lélek, mint ami a pszichológia tárgya, mert tudományos tény a magzat lelki tevékenysége. Akkor ez nem a psziché, hanem a pneuma lenne? Egyáltalán szabad az eltérő hagyományokat így keverni, a gnoszticizmust a tibebetivel?
Nekem ugyanaz az ok ugrik be a születés utáni lélekkapásról, mint ami a gyermekkeresztségé. A mainál nagyobb volt a csecsemőhalandóság, igaz sokkal több gyerek is született. Az anyának kellett valami vigaszt nyújtani. Nyugaton gyorsan a mennyországba juttatták a keresztség által, Tibetben meg azzal nyugtatták a szülőket, hogy szegénykének még nem is volt lelke.
Még várom, mi lesz ebből a sorozatból, mert kezd izgalmas lenni!