Ugorjunk 1956-ra! A pécsi püspök Virág Ferenc már idős, beteges. Segítségül rendelnek még egy püspököt az egyházmegyébe. Ilyenkor az a szokás, hogy egy már nem létező egyházmegyére szentelik fel a segédpüspököt. Rogács Ferenc így lett a nyugat-törökországi hajdani görög város Szebaste egyházfője. Ugyan elfoglalhatta, jobban mondva visszaállíthatta volna kisázsiai székét is, de ő inkább a pécsi egyházmegye plébániáit látogatta. Így jutott el ötvenhat nyarán Görcsönybe.
Akkor Molnár József volt ott a plébános. 1974-es haláláig 33 éven keresztül szolgált a faluban. Pedig szegény fiatal korában majdnem meghalt gyomorvérzésben. Meg is festette Gebauer Ernő festőművész a templom diadalívére, amíg kórházban volt. így hát évtizedekig a saját képe alatt misézhetett, viszont le tudtam fényképezni a kiváló papot. Íme:
A harmadik szereplő Kele Pali bácsi, a belvárosi plébánia nyugalomba vonult vezetője. Ő is hivatásának legkiválóbbjai közé tartozik. Karcagi születésű, de igazi pécsivé lett, a város és a pécsi szívükbe fogadták. Ne feledjük, ott volt 198-tól plébános, és ma is ott szolgál, ahol a jezsuiták kezdték pécsi működésüket! Történetünk idején ő görcsönyi káplán volt.
Tehát Rogács püspök vizitációra érkezik Görcsönybe. A templom már akkor is olyan ”eklektikus”, a gazdagabb plébániák, székesegyházak kidobott berendezésit, képeit, szobrait gyűjtötte össze. A jószándékkal, de vegyes művészi értékkel összeszedett tárgyak közt felfigyel a püspök a templom hátsó részén egy érdekes képre. Kissé naiv stílusú, de láthatóan igen réginek nézett ki. Azon kevés tárgyak közé tartozott, ami eredetileg is a templomhoz tartozott, sőt az 1810-es években lebontott régi templomban is ott lehetett, talán a jezsuitáktól maradt meg. A püspök javasolja, hogy jobban becsüljék meg ezt a képet.
Ekkor kutatásba kezdenek. A kiinduló pont a kép felirata, ami Re városba vezet. Fel is veszik a kapcsolatot a kegyhellyel. Aztán a réi filiációkkal, a belőle származott kegyhelyekkel, is leveleznek, mint Klatovy és Krisztinaváros. És a kegyképek összehasonlítása egészen érdekes feltételezéseknek ad alapot, de ezt majd a következőkben, mert így is túl hosszú már ez a poszt.
Kiderítik, hogy a Vérhulató Szűzanya Rében tisztelt képének egy kópiáját bírja a templom, ennek megfelelő tiszteletben részesítik.
A görcsönyi plébánia hívei 1957-be a gyülekezési tilalom miatt nem tudta szokásos gyűdi zarándoklatát megszervezni, ezért a templomban a Vérhullató Szűzanya képe köré gyűltek össze imádkozni. A Réi Madonna helyettesítette a Gyűdit. Nyilvános tisztelete ezzel az eseménnyel kezdődött.
Emlékszünk még Nesselrode püspök Nepomuki Szent János kórházkápolnájára, amit előtte török mecset volt? Ezt a kápolnát 1950-ben múzeummá alakították, berendezését egy ideig a püspökség raktározza, majd szétosztja más templomok közt. Így kerül a főoltár a görcsönyi templomba, és a Vérhullató Szűzanya oltárává lesz. Milyen érdekes, hogy annak a Nesszelrode püspöknek a temetkezési kápolnájából kerül oda az oltár, aki Görcsöny birtoklása miatt pereskedve a kegykép őrzőinek pécsi házába lövet ágyúval. A történelem múlása mindent és mindenkit összebékít.
