Exkluzív interjú Heródes Antipásszal
Riporter: Üdvözlöm a magyar TV nézők nevében felséges uram. Ön a közelgő húsvéti ünnepekre Jeruzsálembe érkezett. Abba a városba, ahol most nem éppen a legnyugodtabb a hangulat. Különféle találgatások keletkeztek arról, mi is látogatásának célja. Ön mit tud erről mondani?
Heródes: Először is megtisztel vele, de nem jár nekem a felséges megszólítás. Bár a nép királynak tart, valójában Galilea és Peraea negyedes fejedelme vagyok a rómaiak kegyelme és apám öröksége által. Az ünnepeket minden évben Jeruzsálemben töltöm. Apám Nagy Heródes építette újjá Salamon templomát, ha valakinek, akkor nekem szent jogom az ünnep megülése Jeruzsálemben.
Riporter: Igen, tudjuk családja érdemeit. Bár a zsidók nem kedvelik. Már származását is kifogásolják. A rómaiak viszont zsidónak tartják.
Heródes: A zsidók meg görögnek. Őseim annak az Ézsaunak a gyermekei, kiket csellel kizártak apja áldásából. A zsidók emiatt csak bitorolják a választottságot, az valójában nekünk edomitáknak járna. Nézze, ennek ma már nincs jelentősége. Látja a világ egészen más úton halad. A római nép zsenialitása az eddig veszekedő népeket békés együttélésre szorítja. A szabadság, tolerancia, a jog soha nem látott magaslatokra jutott. Itt a történelem vége, ahol megállhat az emberiség, és élvezheti Róma békéjét. Persze vannak még hibák. Itt van pl. ez a fafejű bürokrata Pilátus a Judeai helytartó. Előbb-utóbb Róma rájön, ki is ő, és korrigálja a hibát. Tehát a jövő római. A nemzetek, mint a háborúk, torzsalkodások okai, szépen felszámolódnak, közigazgatási egységgé szelídülnek, és mind görögök leszünk.
Riporter: Az apja annak idején nem egészen így vélekedett.
Heródes: Kit érdekel apám. Augustus jegyezte meg egyszer nekem, hogy inkább lenne apám disznaja, mint fia. Meghalt, nem is gyászoltuk. Nem tudta a szükséges kegyetlenség határát, azt a családjára is kiterjesztette. Természetesen tisztában vagyunk érdemeivel. Nélküle az elgyengült Hircanus Zsidóországa a Pártusok martaléka lett volna. Felismerte a rómaiakkal való szövetség jelentőségét.
Riporter: Térjünk át napjaink problémájára. Hogyan vélekedik erről a Jézus-jelenségről.
Heródes: Látja, ez is jellemző apámra. Egy egész város kisdedeit leöleti, de azt az egyet a katonái orra előtt viszik ki Egyiptomba. Bár nem kellet volna félnie tőle, csak egy érdekes démonűző vándorprédikátor. Szívesen hallgatnám én is. Remélem az ünnep erre is alkalmat ad. Hátha tesz valami csodát a tiszteletemre. A rómaiak úgysem engedik, hogy a nép királlyá tegye, ha mégis, Pilátus mehet száműzetésbe, mondjuk Hispániába. Rokona János kellemetlenebb alak volt, bár őt is szívesen hallgattam volna. Tudja az intimszféra. Mi köze hozzá, hogy az unokahúgommal mit teszek. A rómaiak a szexuális szabadságban is példát mutatnak. Intelligens ember külön tudja választani a közszereplőt a magánembertől. Ez a Jézus egyelőre nem ilyen. A farizeusoknak jól beolvas, de engem még nem vett célba, még János fejét sem kérte számon. Ha megtenné, az már más helyzet lenne. Mivel Galileai, az én alattvalóm. Remélem tiszteletét teszi fejedelménél. Addig meg csak had ünnepeljék és tanítson a templomban. A főpapoknak meg a farizeusoknak csak jól szóljon be továbbra is. Elvégre az ő hibájukból jutott eddig a dolog.
Riporter: Köszönöm az interjút! Kívánom önnek, kedves feleségének, ágyasainak, hogy az ünnepet kellemesen töltsék!
Heródes: Köszönöm! Önön keresztül kívánok a magyar TV nézőknek is kellemes húsvéti ünnepeket!
(Heródes Antipászt Caligula 39-ben letette, és Hispániába száműzte. A Pax Romana még álnéven felbukkangatott. Jézus sorsáról majd később.)
