A zsidó Pünkösd
A zsidó hagyományban a Pészáh utáni hétszer hetedik - azaz a negyvenkilencedik - nap a Sávuot, a Hetek ünnepe. Egyiptomból való kivonulással megvalósult a zsidók testi szabadsága. A lelki szabadság hét hét múlva jött el, amikor megkapták a kivirágosodott Sínai hegyen a Törvénytáblákat a Tízparancsolattal.
A letelepedés után az ötvenedik nap, a Chág Hákácir az a Pészáhhal megkezdett aratás záróünnepévé vált, amikor a termés zsengéjével (bikurim) áldoztak a Szentélyben. Az ünnep e három neve és aspektusa – törvény, aratás, zsengék – a tóra három hivatkozása szerint alakult ki.
Idejét az ómerszámlálással határozták meg, vagyis kalászokat számoltak, napi egyet, amég hétszer hét el nem fogyott.
