Úgy tanultuk az iskolában, hogy a rómaiak a saját panteonjuk isteneit tisztelték, Apollót, Vénuszt és társaikat, akiket görög mintára kissé átrendeztek, de mit keres itt a perzsa Mithrász?
A hellenizmus már Róma előtt ilyen keverékvallásokat termett. A makedón hódítók magukkal vitték a hellén isteneket, de a birodalom többi istene, jobban mondva azok papsága se hagyta magát. Valamivel vonzóvá kellett tenni a helyi istent, ezért titkos társaságokat alapítottak tiszteletükre. A tagfelvételt limitálták, és szigorú próbának vetették alá a jelölteket. Aki teljesítette a próbákat, beavatták a titkokba. Ezért hívták ezeket a kultuszokat misztérium vallásoknak, a görög „müo” „titokba avatódom be” szó után. Sőt a beavatások a felvétel után kezdődtek, mert újabb és újabb próbákat kellett kiállni a magasabb fokozatokért, amivel újabb titkok megismerése járt. A régi római vallás csak a profánoknak, a beavatatlanoknak maradt.
Ilyen volt az egyiptomi Isis-Osiris misztérium, aminek Szombathelyen is volt szentélye. Az Athén melletti Eleusz is híres beavató hely volt még a római időkben, de a legnagyobb karriert a perzsa Mithrász futotta.
Eredetileg Ahura Mazda perzsa Jóisten segítője volt Ohrmuzddal a Rosszistennel szemben. Papsága már Nagy Sándort is megkörnyékezte, eljátszotta vele a beavatósdit. Így érték el, hogy a hódítóból kulturális értelemben meghódolt lett, az egész birodalom perzsa vezetés alá került.
A rómaiak tudtommal a jeruzsálemi templom lerombolása után találkoztak a Mithrász misztériummal. A hadjáratban résztvevő légió a Duna mentén épített szentélyében gyakorolta a kultuszt. Gyorsan terjedhetett, mert mint láttuk Aurelius idejében már a császárnak is illett ilyen társaságok tagjává válnia. A mithrikusok főleg a katonákat, az eleusziak a polgárokat, az isiánusok pedig a parasztokat vonzották. A császárt mindegyikük igyekeztek megnyerni, de ő mithrikus címére volt a legbüszkébb. Maga Nagy Konstantin is Mithrász főpapja volt a legmagasabb beavatási fokozattal.
(Titkos beavatások színhelye, a fertőrákosi Mithrász-szentély)
Minden hónap 16. napja Mithrász ünnep volt. A hét első napja is az övé volt. legnagyobb ünnepe december 25.-én kezdődött, és tizenkét napig tartott.
És mennyire szolgált rá Baáltól elorzott Legyőzhetetlen Nap címére? I. Gyula pápa egy rendeletével a betlehemi Kisjézus örök időkre legyőzte.
