A katalán Sibil-la

Na, nem azt akarom itt előadni, hogy Hispániáig húzódtak az ión-görög gyarmatok, és Katalóniában is voltak Apolló szentélyek és bennük Szibillák. Bár állításommal nem lennék egyedül, mégsem erről akarok itt írni, hanem egy máig élő szokásról. Katalánföldön ugyanis az adventi és karácsonyi misék része a Szibilla ének. A Dead Can Dance videóján is a barcelonai székesegyházban énekelt változatot halljuk. A dallamot XV. századinak becsülik, szerzője ismeretlen, ahogy a szövegé is.

A katalán versek a latin szibilla énekek szabad fordításai. Valószínűleg az egész keresztény világban elterjedtek görög, latin és más nyelveken is elsősorban a Római Birodalom utódállamaiban. Jézus eljövetelét megjósoló ótestamentumi próféták mellett a Szibilla jóslatokat is, szám szerint tizenkettőt a Szentírás nem kanonizált, de ennek ellenére liturgikus célokra használt részeiként használták. Katalóniában megmaradt használatuk, ami talán nem is a szövegnek, hanem az éneknek köszönhető. Michelangelo korában még Itáliában is élő lehetett a Szibilla könyvek használata a karácsonyi szertartásrendben, erre utal a Szixtuszi kápolna mennyezetének teljes pereme a karácsonyi miseolvasmányok teljes megjelenítésével, mint próféták, Jézus ősei és a Szibillák. A születés helyét viszont a Teremtés könyvének eseményei foglalják el. Ha lesz időm, talán megfejtem, miért.

A különlegesen hajlított dallam strófikusan tér vissza a szólót éneklő nő vagy kisfiú hangján, aki a kezében a jósnő kardját tartja. Refrénszerűen válaszol a kórus, vagy orgonaszóló követi a versszakokat. A katalán változat mellett spanyolul is léteznek szibilliánák, pl. a toledói egyházmegyében.

Nem ez az egyetlen kuriózuma a hispán katolicizmusnak. A kereszténység e vidékre Észak-Afrikából érkezett, Karthágón keresztül. A Baleárokon át itáliai hatást is feltételezhetünk, talán ép a Szibilla ének is így került ide. A germán uralom alatt az egész vidék áriánus volt. Ennek maradványa a máig is gyakori Jézus keresztnév használata. Sok érdekes találgatásra is okot adtak a spanyol katolicizmus sajátosságai. A mozarab rítusú katolikus egyház, pl. Saura Slamon király asztala című filmjében csak kitalálás, ami az amúgy nem izgalmas cselekményt próbálta intellektuálisan felpörgetni. Már amennyiben fel lehet pörgetni egy sekrestyeszekrényben történő beavatási szertartást.

Először azzal a dallammal teszem ide, ami a Dead Can Dance-szével azonos, hogy Skaffinak bizonyítsam, nem az ő világzenei szerzeményük. Savallék adják elő, de ez a feirattal ellentétben nem a mallorcai, hanem a barcelonai Sibil-la.

És, hogy érezzük a Mallorcai székesegyház hangulatát, ide teszem azt is. Itt mindkét dallam, a Santa Maria del Luc-ból idelinkelt és a Barcelonai is elhangzik.

Kizárólag azért, hogy valahol meglegyen egyben, ide összegyűjtöttem az összes Szibillát. Ennél csak kevesebb lehet, mert mint az előzőekben írtam, többjük valószínűleg azonosak, mint pl. az erütrai, a helleszpontoszi és a trójai.

Ion-görög Szibillák

Eredetileg egy pelazg szentélyből az acháj időkben a hellén világban szétrajzott Apolló papnők

• Delphoi
• Efezusi
• Erütrai
• Euboikai
• Frügiai
• Gergiszi
• Helleszpontoszi
• Klaroszi
• Klofoniai
• Kumeai
• Makedon
• Marpesszói
• Szamiai
• Szardikai
• Szamoszi
  
• Tesproziai
• Tesszáliai
• Trójai
• 
  

Görög-itáliai Szibillák

Az itáliai gyarmatokon megtelepedett, valamelyik hellén szentélyből kirajzott Apolló papnők

• Cimmeriai
• Itália
• Kumai
• Lilibetánai
• Sziciliai
• Tiburii

Keleti Szibillák

A hellenizmus fedezte fel őket. Többnyire nem a görögök vitték magukkal, hanem keleti papnők voltak, akiket görög hatásra Apolló papnőnek kiáltottak ki.

• Babiloni
• Ebraicai
• Egiziai
• Káldaikai
• Káldeai
• Lübiai
• Perzsa
• 
  

Középkori szibillák

Róluk tesznek említést kései források, de valódiságuk kétséges, a keresztény időkben való működésük nemhihető.

• Agrippa
• Appenini
• Európai
• Likánai
• Norciai
• Picenai
• Rodiai
• Tiburi

És megint a Dead Can Dance, most koncertvideón:

Ez meg ugyanaz, csak a székesegyház orgonája pótolja a kórust:

http://www.lluc.net/nadalblau/sibil-la.mp3

Santa Maria del Luc (A Fény Máriája) templom gyerekkórusa Pálmában. A szólóénekes kisfiú képét is megtaláltam Sibyl-la öltözetben.

Ha van ram lejátszód, akkor most képzeld magad a tiburi Apolló templomba, amint Augustus meglátogatja a papnőt, Szibillát. Jóslatot kér tőle, és kap is egy verset egy királyról, aki hamarosan eljön. Ez a király Jézus, akit egy szűz hoz a világra...

Kattints a következó sorra, és máris hallod katalánul, amit Augusztus latinul hallott!

ttp://mallorcaweb.com/nadal/audio/sibilla.ram

Ugye, milyen szép volt? Advent és karácsony idején éneklik a Mallorcai katedrálisban. A barcelónai változatát a legelső szibillás posztban találod Lisa Gerrard és a Ded Can Dance előadásában.

Egyéb Szibillákról már tettem említést. A tiburi itt éppen megintcsak megjósolja Augusztusnak Jézus születését. Ő az első latinul jósló szibyll, még a Küméi is görögül verselt. A tiburit is össze szokták Vergilius nyomán téveszteni a Küméivel, végül is, abból a szentélyből származik. Állítólag hétszáz évvel előre megjósolta Nagy Konstantin keresztény császárt. Voltak, mint szinte minden Szibillának a Jelenések könyvére utaló jóslatai, bár apokaliptukus jellegű látomásokra bármi rá lehet fogni.

Cimmeriumban volt Kármentisz szentélye, aki vagy Kümé leányjósdájából önállósult, vagy közvetlenül Erytrából jött a görög gyarmatosokkal. A monda szerint fia Euandrosz (Jóember, Evandrus) a Palatinus dombon még Romolus előtt várost alapított, amit Róma városa később bekebelezett. Róma helyén is volt görög gyarmat? Az öregasszony mégsem haragudott a latinokra, mivel neki tulajdonítják a latin ABC megalkotását. 15 akkor még csak nagybetút alkotott a görög írásjelekből.

A szamoszi jósnőről semmit sem tudok. A helleszpontoszi azonos lehet a trójaiak erytrai Szibillájával, akit a tartomány neve után prygiainak is neveztek, tehát a prügiai Szibilla sem külön személy. Aeneast a Küméi Szibilla vezette az alvilágban a jósbarlangjából nyíló bejáraton át. Ezek a barlangok ma is megvannak, bár eredeti rendeltetésük vitatott.

És végül egy monoteista Szibilla, aki elődjei munkáját összefoglalta, a Héber Szibilla. Ótestamentumi alak lenne, de csak a középkorban bukkannak fel jóslatai társnői versei mögé illesztve. Két dolog biztosan állítható róla: nem létezett, és nem Apolló papnője volt.

ÍGY KEVEREDETT HÁT A MODERN IDŐKIG A POGÁNYSÁG ÉS A KERESZTÉNYSÉG. aZ ÓTESTAMENTUM KÖNYVEI MELLÉ, HA MÁSODLAGOS HITELLEL IS BEVETTEK ÓKORI POGÁNY MŰVEKET IS, VAGY AZOK KITALÁLT, PREPARÁLT VÁLTOZATAIT. SZÁMOMRA AZ A SZIBILLÁK ÜZENETE, HOGY KRISZTUS MINDEN NÉPHEZ ELJÖTT, A POGÁNYOKHOZ IS. A MODERN TEOLÓGIA CSAK A JUDAIZMUSBAN GYÖKEREDZŐ KERESZTÉNYSÉGE KIKÜSZÖBÖLI A FORRÁSKRITIKAI TÉVEDÉSEKET, LINEÁRISSA ÉS KONVERGENSSÉ TESZI AZ ÜDVTÖRTÉNETET, DE AZ ÓKOR MÁS NÉPEIT AZ ÜDVÖSSÉG ASZTALÁRTÓL ELTASZÍTJA. A MEGTÉRÉS FORRÁSA A SAJÁT KULTÚRABÓL IS FAKADHAT.

Michelangelo a Szixtuszi kápolna mennyezetére még egy Szibillát festett, a lybiait.

Lybia nem egészen azonos a mai Libiával, az akkor Tripolitánia és Cyrenica volt. Lübianak az Egyiptomtól nyugatra elterrülő sivatagot nevezték. Ennek Sziva oázisában volt egy - a görögök szerint Zeusz tiszteletére épült - szentély, ahol papnők szolgáltak. Így a klasszikus Apolló Szibillák közül ki is lóg. Nem is született Erytrában, és nem öregasszonyként kóborolt Dél-Itáliában, hanem egy egyiptomi királylány legkisebb leánya volt. Anyja Lamia (a szó kígyót jelent, ahohy a delphoi phyton sárkánykígyó) Zeusz szeretője volt. Gyermekeit a féltékeny Héra megölte, ezért a legkisebbet mielőtt Héra tudomására jutott volna születése, Zeusz lidérccé változtatta.Így került a lybiai sivatagba, ahol a jósszentély lett az otthona. Nagy Sándor látogatása után lett igazán híres.

Jóslatai Jeremiás prófétáéira hasonlítanak, ezért került a keresztény iratok másodlagosan hiteles könyvei közé. Az is lehet, hogy keresztény vonatkozású részleteit később költötték, a középkorban. Ez a veszély az összes Szibillára leselkedik, mert egyetlen eredeti írás nem maradt tőlük. Ami van, mind a középkori szerzetesek buzgó másoló munkájának, de az is lehet hogy fantáziájának terméke.

És ő a perzsa Szibilla. Azonosnak tartják a babylonival, hisz Asszíria a Perzsa birodalom része volt a makedon hódítások idején. Apolló papnőjének írják, bár az ilyen keleti jósdák inkább a meghódított népek isteneinek épülhettek. Nagy Sándor felkereste, és feldícsérő jövendöléseket kapott hőstetteiről. Az Apokalioszis dühöngó vadállatait is látta már János apostol előtt.

Ő is hosszű életet élt, mert többen azonosítják Noé Sambate nevű lányával, tehát a vízözön óta várta Alexandrost. Legalábbis egy régóta folytonos hely volt, a főpapnői címmel a nevet és a régiek hite szerint a személyiséget is öröklő Szibillával.

Készítettem egy Szibilla térképet, hátha segít eligazodni.

A latin neveket latinosan, a görögöket a magyar helyesírás szabályai szerint írtam. Pl. a mai ország Libia, az ókori terület Lübia, latinosan Lybia, de itt Lübia. A szövegben ezeket az írásmódokat szándékosan keverem. Cuma pl. lehet Kuma, Kümé is.

Mi látszik rögtön?

Két csomópont tűnik elő. Az első a phrígiai-kisázsiai, kikben még a források is bizonytalanok, hogy azonosak-e, tehát csak egy jóshely volt, esetleg több, de azok egy anyaházhoz tartoztak. A szamoszi Szibilla bizonyosan külön személy, az is lehet, hogy ő nem is az Apolló-papnők egyike, csak a közeli szentélyek miatt őt is közéjuk sorolták. A pelaszg időkből származtak, nem sokkal az achájok megjelenése előtt kirajzottak. Delphoiban is akkorában jelentek meg, kb. hatvan évvel Trója eleste előtt.

A következő csomópont Itália. Itt egyértelműen a görög gyarmatosokkal érkeznek, viszont az etruszkok a görög szibillákat békében megtartották, ahogy a görögök is annak idején a pelaszgokat. Sőt, a Tiburi már a római idókben vált le a Cumai központról.

A harmadik csoportba a klasszikus görögség életterén kívülre esők tartoznak. A kapcsolatot a görög és a többi keleti kultúra között a hellenizmus alakította ki. Alekszandrosz és epigonjainak súlyponti területei voltak Perzsia, ami akkor Babylonig nyúlt, és Egyiptom, aminek peremterülete volt Lybia. Ezeken a helyeken élhettek a meghódított népek jósnői is, akiket a hasonlóság alapján Sibyllának tekintettek, de az sem valószínütlen, hogy vittek a hódítók magukkal papnőket. Micsoda lehetóség egy fiatalabb Szibilnek, hogy nem kell a vén főnökasszoby halálát megvárni, hanem egy távoli helyen saját szentélyt kaphatott!

Érdekes, hogy amíg pl. Mithrászt a karácsonyi sorozatomban megtaláltam Pannóniában, Szibylláknak az ókorban itt nem leltem nyomait. Persze ettől még lehettek. Az első általam ismert emlék középkori, inkább reneszánsz Esztergomból, de ez már a későbbi, a pszeudokanikus szent iratok története.

Delphoit ma leginkább Püthia jósnőhöz kötjük. Ő jósolta meg Oidipusz király apjának, hogy fia fogja megölni. Püthia szintén Apollón papnője, illetve papnői, akik a beavatás révén a nevet is öröklik a szereppel együtt a Szibillákhoz hasonlóan. Ők is öregek, amit sokkal egyszerűbb legenda próbál megmagyarázni: az ifjú Püthiát elrabolták szépsége miatt, ezért ötven év alatti nő nem töltheti be a tisztséget. Szívesen írnék Pythia jóslási szokásairól, a jóshely kialakulásáról, híres jóslatokról, a zarándokok erkölcsi beavatásáról, amiből a görög dráma kialakult, de itt most a Szibillákról indítottam egy sorozatot, és nem a delphoii Phytia, hanem a Szibilla, akiről itt szó van.

Ugyanis Delphoiban két papnői rend vagy vonal is működött, mindkettő Apolló tiszteletére, bár vannak nyomai annak, hogy a püthiai vonal eredetileg Gaia kultuszához kapcsolódott. A jóshely forgalma bőven el bírta mindkét rendet tartani.

Szibillánk szintén a Trója körüli ősszentélyből származik a helleszpontosziból vagy az erütraiból. A kettő talán azonos is volt, vagy legalábbis az egyik kiválása a másikból nem volt teljes.

A delphoii Szibilla tengeri szörny és egy nimfa nászából született. Vannak olyan változatok is, amelyek Püthiához hasonlóan Gaia istennőtől származtatják. Az bizonyos, hogy a jóshelyen ő volt előbb jelen, mint társa. A Parnasszus lábánál fekvő hatalmas templomvárosban a városállamok presztízsből versengve támogatták a papnőket, akik rivalizáltak egymással.

Szibillánk a jósda pusztulása előtti években írt Jézusról egy szép versbe szedett jövendölést.

Bemutatom az erütrai Szibillát! Sokan azonosnak vélik a küméivel. Fiatalon a kisázsiai ion városban Erütrában élt volna, Apolló kényszerítette több száz éves vándorlásra, majd Kümében nyugtott talált. Sőt a helleszpontoszi Szibillel is azonosítják, ahol még eritrai tartózkodása előtt megjósolta a trójai háborút. Én inkább azt látom ebben az azonosítási kísérletekben, hogy a Sibylla-rendbeli Apolló papnők legtekintélyesebb, talán központi helye Eritrából Kumába helyeződött a római uralom alatt., és az is lehet, hogy a görögök előtt még a Helleszpontoszi jóshely volt az, ahol a rend keletkezett.

Egy középkor végi legenda Noé egyik menyének tudja, talán Chám feleségánek. Mások az Eritra - Eritrea helynevek hasonlóságából kiindulva Sába királynőjének, Salamon egyik feleségének vélik. Már a Hellenizmusban összetévesztették a várost az Egyiptom távoli árnyékában fekvó országgal. És innen Európából még Etiópiát is össze szokták keverni Eritreával, és máris az etióp Sába királynőnél vagyunk. A tizenkettedik Szibilla a középkorban a Héber Szibilla volt, akit szintén sokan azonosítottak Salamon legkedvesebb asszonyával, a legtovább uralkodó keresztény császárok ősével.

Az is lehet, hogy tényleg egy sötét bőrű hamita (Noé Chám fiának leszármazottja) nő volt az egyik meghatározó főpapnő. Ne kételkedjünk Apolló ízlésében, egy gyönyörű barna bőr igazán csábító lehet szép etióp szemekkel és termettel! (Az Antiblog avatarja egy etióp keresztény pap.)

Ghirlandaio festménye a firenzei Szentháromság templomban Augustus és a Küméi Szibilla találkozását ábrázolja. Kényszerű öregkora majdnem Jézus születéséig elnyúlt. Tudta is könyveiből, hogy az Örök Király eljön. A princepsnek égi jelenés formájában mutatta meg a hamarosan megszülető Krisztust. A képen egy tűzgömbben az IHS betük Jézus nevének első három görög betűje (ióta, éta, szigma) vagy Iesus Hominum Salvator, Jézus az Emberek Megváltója kezdőbetűit alkotják. Másutt Mária ölében a kis Jézus jelenik meg Augustusnak.

A jelenetben ábrázolt időben már nem olvashatták a szibilla-könyvek eredetijét. Még a köztársasági időkben gyanus körülmények közt leégett az őrzésére kijelölt Apolló templom a Kapitólium-dombon. Mivel az öregasszony a vénség okozta szenvedéssel volt elfoglalva, a pótlásukban nem akart segédkezni. Követeket küldtek hát a híres jóshelyekre, hogy összeírhassanak újabb könyveket. Már azok sincsenek meg, mivel 405-ben Stilicho a császár gyámja, elégette mérgében.

Azért mindent nem kell ám elhinni! A szibillák Apolló papnői voltak. Rendjük beavatásos alapon működött, a legmagasabb fokozat eléréséig bizony megöregedtek. Ekkor vették fel a Sibylla nevet. A névvel jelölt folytonosságot a régi emberek komolyabban vették, ezért maradt meg egy személyként a sok Szibilla a trójaiak vesztét megjövendölő helleszpontoszitól az Augustusnak a Jézus születését jósoló tributai Szibilláig. Ezért van olyan elképzelés, hogy csak egy van belőlük, a Küméi, vagy négy, öt, mint a Szixtuszi kápolnában, de kilencről, tizenkettőről, sőt többről is tudunk. Ezek a számok sem a személyek számát jelentik, hanem a rend papnői által működtetett Apolló szentélyeket, amelyek egyben híres jóshelyek is voltak. Az anyatemplomból kivált leányszentélyeket sokszor nem tekintették külön helynek, ezért bizonytalan a jóshelyek száma.

Szóval, a kümai vénasszony is volt fiatal, méghozzá egy igen gyönyörű leány, akit még az istenek is csodáltak. Apollon bele is szeretett. A lánynak először nem kellett a szép istenfiú, de aztán többszöri ostrom hatására beadta a derekát. Eléggé számító csaj lehetett, mert komoly kéréssel fordult az istenhez: felszedett egy marék homokot a folyópartról. és azt kérte, hogy annyi évet érjen még meg, ahány szem homok van a kezében. (Még nem ismerte az Avogadro-féle számot.) Meg is kapta, csak egy dolgot elfelejtett kérni hozzá, örök ifjúságot. Utolsó pár száz évében már a halált kívánta, de sehogy sem sikerült megkapnia. Minden nyavajától szenvedő vénasszony végül is pár ezer év múlva megszabadult kínjaitól. Próbáltam megbecsülni az egy marék homokban levő szemcsék számát. Hát nagyon nagyszemű homokból is igen keveset kaparhatott össze, ahhoz, hogy mondjuk az első homo sapiensek megjelenése óta máig ne maradjon életben.

A katalán verset, amit a Dead Can Dance előadásában egy előző posztban meghallgathattatok, a barcelonai katedrálisban énekkelték a XV. században adventi időben. A pogány Szibillák Jézus eljöveteléről szóló jóslatait szedték versbe. Kik is azok a Szibillák? Hogyan kerültek egy keresztény ünnepi készülődésbe?

Ötöt közülük Micselangelo a pápák házi kápolnája, a Szixtuszi Kápolna mennyezetére is felfestett. Nézzük először őket sorra!

Ő a kümai Szibilla, legalábbis ahogy Michelandeló a Sixtus kápolna mennyezetére festette. Küma (Cuma) egy a mai Nápoly környéki városka volt, ahol ez a híres jósnő élt. Jövendöléseit kilenc könyvből olvasta ki, amiket egy titkos földalatti helyen őrzött.. A városban száműzetésben élő utolsó római király Tarqunius Superbus meg akarta vásárolni a könyveket, de az öregasszony olyan árat kért értük, amit nem akart az elúzött király kifizetni. Sziblilla ekkor hármat elégetett a könyvek közül, és a maradékot ugyanazon az áron kínálta. Tarqunius továbbra is sokalta az árat, mire a jósnő ujabb három könyvet elégetett. Végül kénytelen volt a bukott király az eredetileg kínált áron megvenni a maradék három könyvet.

Mi lett a könyvekkel?

Mi volt a könyvekben?

Miért öregasszony a Kúmai Szibilla? Nem lett volna izgalmasabb a történet egy fiatal lánnyal?

Al jorn del Judici
parra` qui haura` fet servici.

Un rei vendra` perpetual
vestit de nostra carn mortal;
del cel vindra` tot certament
per fer del segle jutjament.

Ans que el Judici no sera`
un gran senyal se mostrara`:
lo sol perdra` lo resplendor,
la terra tremira` de por.

Apre`s se badara` molt fort
amostrant-se de greu conhort;
mostrar-se han ab crits i trons
les infernals confusions.

Del cel gran foc davallara`,
com a sofre molt pudira`;
la terra cremara` ab furor,
la gent haura` molt gran terror.

Apre`s sera` un fort senyal
d'un terratre`mol general;
les pedres per mig se rompran
i les muntanyes se fondran.

Llavors ningu' tindra` talent
d'or, riqueses ni argent,
esperant tots quina sera`
La sente`ncia que es dara`.

De morir seran tots sos talents,
esclafir-los han totes les dents;
no hi haura` home que no plor,
tot lo mo'n sera` en tristor.

Los puigs i plans seran iguals,
alli seran los bons i mals,
reis, ducs, comtes i barons,
que de llurs fets retran raons

Apre`s vindra` terriblement
lo Fill de De'u omnipotent;
de morts i vius judicara`:
qui be' haura` fet alli es parra`.

Los infants qui nats no seran
dintre ses mares cridaran
i diran tots plorosament:
"Ajuda'ns, De'u omnipotent".

Mare de De'u, pregau per no's,
puix so'u mare de pecadors,
que bona sente`ncia hajam
i paradis possejam.

Vosaltres tots qui escoltau,
devotament a De'u pregau
de cor ab gran devocio',
que us porte a salvacio'.

Hallgassunk egy kis zenét!