Üdv, én ezek szerint élek, pont eme tanítás miatt. Viszont anyám és mindenki más szerint ez már máléság, hogy mindenkit hagyok átgyalogolni magamon és kettőig sem merek szólni. Most akkor mi a helyes?

Szia, számíthatok a válaszodra?

Én válaszoljak? Itt a válasz Jézustól! Minden szavam csak gyenge utánzata lenne.

Egyébkén van nekem is válaszom. Nehezen, sűrűn elbukva, de akkor is Jézus szerint kell élni. Még akkor is, ha rövid távon nem tűnik kedvezőnek. Aztán mégis csak kiderül, hogy így volt jó!

én ezt kicsit mindig másként látom... Az ember olyan állat, aki folyamatosan és sokat tanul, amit megtanul, azt pedig igyekszik is felhasználni... HA a másokon való átgázolás, kihasználása a másik gyengeségeinek előnnyel jár, akkor azt megteszi.... Ugyanakkor az emberek döntő többségében van valamiféle jó értelemben vett erkölcsi érzék, azokban is akik sosem voltak templomban, és ezt a "lelkiismeretet" néha elnyomva, néha nyugtatgatva teszik azt amit tesznek. Az "úgysemveszi észre" eléggé tipikus. Az ember, ha nem szembesül azzal, hogy amit tett az morálisan rossz, akkor hozzászokik. Azthiszi, ez jár, ez a normális. Én nem hiszem, hogy az emberi nagyság példája az, ha nem szólok. Hogy hagyom, az más tészta, igen, de ez az én döntésem, és a másiknak ezt tudnia kell! Tudnia, hogy tisztában vagyok azzal, hogy amit tesz, vagy tenni készül az az én kihasználásom, esetleg érdekeim ellen megy. És tudnia kell azt is, ha hagytam, hogy megtörténjen, szintén az én döntésem volt. Amig azt hiszi, elsunnyoghatja, addig nem néz szembe a következményekkel. Amikor szembesitik vele, akkor számot kell vessen magában, és talán elszégyelli magát. Erőszak nélkül, és talán ebből ő is tanul. Ha legközelebb megfordul a fejében, és nem ugyanigy dönt, vagy tesz, akkor még tanult is, általad... Segitettél másnak jobb emberré válni. A Megváltó sem hagyta szó nélkül. Nem megmondta-é, a tanitványok előtt az utolsó vacsorán, hogy elárulják, és épp azok közül egy, aki itt ül vele? Ugyanakkor nyilvánvalóvá tette azt is, hogy nem tesz ellene semmit. Ezzel a döntéssel és kijelentéssel megmutatta, erkölcsi fennsőbbségét, mig Júdás a saját lelkiismeretével magára maradt, kiskapuk és kibúvók nélkül.. Krisztus nem volt"lúzer", vagy balek. Erkölcsi hatalom(is) volt.