Ha a rácdúlás el is kerülte, de 1748-ig több hullámban a pestisjárvány Debrecent sem kímélte. Becslések szerint a város lekosságának több, mint egyharmadát elvesztette.
A szabad királyi városi státusz elnyerésének feltétele volt, hogy a város katolikus templomot építsen. Az első templomba ferenceseket hívtak, akik szinte mebekültek a kálomista városból. A második templom, a Szent Anna, ahová piaristákat hívatak, és Németországból még katolikus polgárokat is szerződtettek. Az első mellékoltárok egyike a pestisoltár. A főképen jelenleg Kis Szent Terézt látjuk, előtte Szent Joachim, a templom patrónájáank férje, Jézus nagyapja képe volt a helyén. Eredetileg is ő lehetett? Nem illik a mellékalakok közé. sőt a főoltáron is ábrázolják.
Balra az ismerős Szent Rókust fedezhetjük fel. Közápen Palermói Szent Rozália feksik a barlangban, ahogy évszázadokkal később megtalálták épségben levő holttestét. Jobbra Szent Sebestyén, amint nyilvesszőkkel átlőve szenved Krisztus megvallásáért. A negyedik pestis ellen védő szent Xavéri Szent Ferenc. Lehetséges, hogy ő volt az oltárképen, és a protestáns város nem tűrt egy jezsuita szentet a templomában?
A képet Marina készítette: http://filotea-jmj.blogspot.com/