A kéményseprők Madonnája

Azt hiszem, már senki se követi, hol is tart a Gyűdi Madonna kutatása. Kicsit le is álltam a bloggal, meg a restaurátorok is késlekednek a szobrokkal Zágrábban és Pécsett is. Addig is, amíg nincs új fejlemény, ismerkedjünk meg egy másik kalandos sorsú kegyképpel! A közös pont a pécsi jezsuiták, akik a gyűdi és a most bemutatandó Re-beli kegyképet is valószínűleg kicserélték.

Vannak vidékek, ahol egyes mesteremberek jobban megteremnek, mint másutt. Ilyen hely a füstfaragók faluja az olasz Alpokban a mai svájci határ mentén Re. Füstfaragó, vagyis a kéményseprő mesterség hagyományozódott itt apáról fiúra. Ez a hivatás nem is akármilyen szakértelmet igényelt, hisz a tűzvészeket legtöbbször a rosszul szelelő kémények okozták. Értettek még a kályhák kandallók építéséhez is, valószínű a kandalló szó maga is arról a vidékről indulva került a magyar nyelvbe.

Szóval ebben az Európa minden szegletébe megbecsült kéményseprő és kályhás mestereket küldő faluban a templom bejáratától jobbra a külső falra egy bizánci stílusú madonna kép volt festve. A szomszéd faluból Londragoból egy részeges istentelen férfi, Giovanni Zuccone 1494. április 28-án hétfőn éppen olyan kedvében volt, hogy kővel megdobálta a képet. Máriát homlokon találta, majd hazatámolygott a hidegben.

Másnap a falu lakói arra figyeltek fel, hogy a képen a sérülésből vér folyik. Egy vászondarabot helyeztek a kép alá, hogy a földön szét ne folyjék a különös folyadék. Ezt a kendőt a mai napig ereklyeként őrzik.

Mi is történt? Nem tudom. A folyadék vegyelemzése sok mindent kiderítene. Akár igazi vér is lehetne, de azon sem csodálkoznék, ha a kövek és az épületvasak által megfestett csapadék folyt ki a kő ütötte lukon, végül is mindegy, az embereket Szűzanya vérére emlékeztette, az a folyadék valóban az Istenszülő vérét helyettesítette.

Az eseménynek híre ment, a történteket kivizsgálták az egyházi hatóságok. A sok csodás imameghallgatás is azt jelezte, hogy a Jóisten ezen a helyen szívesen veszi édesanyjának különös tiszteletét. Rében híres búcsújáró hely alakult ki.

Hogy kerülnek a képbe a pécsi jezsuiták? Ezzel folytatom. A baranyai Görcsöny, a budapesti Krisztinaváros és a Budweiss melletti Klatovy lakói persze már tudják. És a pécsi Belvárosi Templom látogatói közül is azok, akik a dzsámi részen felfedezték a Rei Madonnát.

A réi kegytemplom úgy épült a régi templom mellé, hogy az annak a külső falán levő kegykép az új templom főoltárára kerüljön. Az alsó képen látszik, ahogy a kegytemplom szentélye a régi templomra illeszkedik.

(Ezeket a képeket nem én készítettem, hanem Giancarlo Ticozzi engedelmével tettem be a blogba.)