Ott tartottunk Makkosmáriai utazásunkban, hogy a jozefinizmus a felvilágosodás nevében megszüntette a fogolykiváltással foglakozó trinitárius rendet, vagyonát, a váltságdíjakra gyűjtött pénzzel együtt a kincstár gondolom humanizmusból lefoglalta, a kegytemplom az enyészeté lett. A kegykép a közeli Budakeszi plébániatemplomába kerül. De a hely a tölgyesben ugyanúgy megmarad az eltűnt szeretteiket hazavárók zarándokhelye.
Különösen a XX. század háborúi alatt és után a hadifoglyok hozzátartozói gyakran folyamodtak itt a Fogolykiváltó Boldogasszony közbenjárásáért. A kegyhelynek gazdára van szüksége. A tízes években Miller József budakeszi plébános az egyház részére megvásárolta a telket, ahol a romok voltak. Piciny kápolnát emeltek, majd a hely új gondozói, a szerviták a templom és a kolostor építésébe kezdtek.
A szervitákról, teljes nevükön Szűz Mária Szolgálóiról is ejtek pár szót, ha már a templom mennyezetszekkói adják a témát. Nem maradhat el a rend latin neve sem: Ordo Servorum Mariae, röviden Servi Mariae, amiből közkeletű elnevezésük ered.
1233-ban hét firenzei gazdag kereskedő - név szerint Bonfiglio, Bonagiunta, Manetto, Sostegno, Amadio, Uguccione, Alessio - elhatározta, hogy addigi életükön gyökeresen változtatva remeteségbe vonul. A várostól távol, egy magas hegyen Szent Ágoston szabályai szerint megalakították a szervita rendet, amit később a pápa is megerősített. Tettüket ahhoz tudnám hasonlítani, mint ha, ma egy multicég igazgatótanácsának tagjai vagyonukat a szegények közt szétosztanák, és vagyontalanul csak az imádságnak és a szegények szolgálatának élnének.
A szervita rend történetének egy későbbi eseményét örökíti meg a másik mennyezetfestmény. Medici Szent Fülöpöt a rend negyedik általános főnökét pápává választották, de ő ezt nem fogadta el. Bár több pápa meg tudta valósítani azt az életet, amit a szerviták is kitűztek maguknak, ő mégis úgy gondolta, a rend közösségében teljesebb életet élhet. (A pápai tiarát az oltár mellet láthatjuk)
Máriatiszteletük különösen erős. A rend neve (Mária szolgáéói) is erre utal. Templomaikban szinte mindig találunk Fájdalmas Szűzanya ábrázolást, az a típust, amit Pietának is neveznek. Az egri templomukban van egy ilyen nevezetes szobor, de érdekes módon Máriamakkon nem találtam ilyent.
Magyarországon csak az 1600-as évek végén jelennek, de hamar megtorpan a rend hazai élete. A XX. században kaptak új erőre többek közt a Makkosmária kegyhely is ennek az éledésnek a része.
1950-re elkészült a templom, Swoy Lajos székesfehérvári még a szerviták részére szentelte, de még abban az évben el kellett hagyniuk a kolostort és az új templomot. A rendet a kommunista diktatúra feloszlatta. Máriamakk erejét bizonyítja, hogy amikor templomokat bontanak le a tobzódó diktatúrában, itt ekkor szentelik fel. Nem csodálkozhatunk, ha a szervita atyáknak menniük kellett. (Emlékszünk a budavári Zsigmond-káptalan templomára, ugyanott a Mária Magdolna templomra, de még számtalan templomot bontottak le. A pécsi Nepomuki Szent János kápolna, a kisebbik dzsámi is ekkor lesz múzeum.)
