Az első bemutatott angyal
Azzal az angyallal kezdem az bemutatást, akit az elmúlt hónapokban a legjobban meg tudtam figyelni. Most minden olvasó meg fog rökönyödni, de nyugi, nem bánt! Legalábbis így a blogban nem, elég jól ismerem hozzá.
A neve PKM(t). Így zárójelesen, mint – az idősebbek emlékeznek rá – a szovjet kommunista párt SZK(b)P neve is zárójeles volt. Szóval PKM(t) egy angyal. Az idők kezdete előtt teremtette az Úr, a feladata az volt, hogy dicsőítse. Nem a hangos hozsannázók között volt, hanem csendes meditációval fejezte ki az Úr dicsőségét. Nem tartozik a főangyalok közé, csak olyan kis közangyal.
Nehéz megmagyarázni, mi történt vele, mert történni csak időben tudnak dolgok, ő viszont másfajta időben létezik. Szóval a lényeg, hogy, ő egy bukott angyal, egy démon. Beállt a Sátán udvartartásába. Dicsőíteni nem tudja az urát, viszont tőle kapott küldetését több-kevesebb sikerrel elvégzi.
Nem kell ám most megijedni, mert legtöbbször ténykedése nyomán valami nagyon jó dolog keletkezik. Nem is igazi szent, akit ő, vagy valamelyik társa ne környékezett volna meg. Ő sokkal jobban szenved, mint áldozatai.
Szóval PKM(t)-t fogom elsőnek bemutatni, hogyan is működik egy angyal a világban.
