Lélek vagy szellem?
Érdekes, hogy a magyar nyelv micsoda árnyalatokat képes kifejezni, ennek ellenére a nyelvújításig a szellem szó nem létezett. Ugyan használták a szellet megnevezést inkább a gonosz, démonikus lélekre, de a lélek és a szellem egyaránt lélek volt. Pedig van különbség, bár a kereszténység szempontjából nincs akkora jelentősége, mint azt az elsősorban pünkösdi jellegű felekezetek erőltetik.
A probléma Alexandriából indul. Ott keletkezett a gnoszticizmusnak keresztény jellegű ága, amely alaptanítása volt az emberi természet hármas tagozódása.
| magyar | görög | latin |
| szellem | pneuma | spiritus |
| lélek | pszyché | anima |
| test | hylé | corpus, caro |
A kereszténység csak test és lélek (szellem értelemben lélek) kettősségéről beszél. Viszont létezik egy egyszerre szellemi és testi meghatározottságú valami, a psziché, ami a pszichológia tudományának tárgya. Kutatható, gyógyítható, befolyásolható, ennek ellenére nem külön entitás, hanem működés.
A Szentlélek a Bibliában Hagia Pneuma, azaz szó szerint Szent Szellem. Az ezer éve rögzült Szentlélek szó lecserélése ennek ellenére nem indokolt. A Szentháromság – Atya, Fiú és Szentlélek – egészen más aspektusú hármasság, Istennek nincs teste és pszichés működése. A Szentlélek szó tehát nem értelemzavaró. Ugyanígy indokolatlan lenne a lelkészt szellemésznek nevezni.
Én megmaradok a magyar hagyományok adta kifejezéseknél.
