Az észak-atlanti övezetben ugyan vallásszabadság van, de nem szabad elfelejteni, hogy a monoteista vallások természetükből fakadóan intoleránsak. A vallási türelmetlenséget a törvényhozás eszközével, illetve a jogszabályok betartatásával lehet háttérbe szorítani, ahogy azt az 1947. évi XXXIII. törvény is megfogalmazta, amikor eltörölte a bevett és az elismert egyházak közötti különbséget, egyenlővé téve a történelmi és a kisegyházak közéleti mozgásterét.

Ez a törvény a mai napig meghatározza bizonyos értelemben az állam különböző felekezetekhez való viszonyát - tette hozzá.

Emellett teológiai értelemben tudatosítani kell a hívőkben, hogy az egyistenhívő vallások kinyilatkoztatásai a türelmet hirdetik, ennek a csúcsán a kereszténység esetében Jézus áll. A buddhista és zsidó vallás más hitek iránti viszonyában is vannak ehhez fogható alapelvek - mondta Csepregi András

Fedor Tibor, az OKM Egyházi Kapcsolatok Titkárságának helyettes vezetője rámutatott, hogy az állam anyagi hozzájárulását a vatikáni 1997-es szerződés határozza meg, amely útmutatást ad minden magyarországi egyház kormányzati finanszírozásához.

Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy egyenlők azok a vallások és felekezetek, amelyek nem ellentétesek a magyarországi törvényekkel, tehát a kisegyházak is kaphatnak állami támogatást, ha tartanak fenn közhasznú intézményeket.

Fedor Tibor hozzátette: alkotmánybírósági határozatok is megállapították már, hogy a kisegyházak kaphatnak állami pénzt, tehát ebből a szempontból egyenrangúak a történelmi egyházakkal. Ugyanakkor az állam tehet különbséget az egyházak között annak alapján, hogy mennyi közoktatási, egészségügyi, szociális intézményt tartanak fenn - állapította meg.