Tehát ez a gömb az égbolt, rászögezve fix pontként a csillagok. Középen a Föld. Az egész gömb egy nap alatt megtesz egy teljes fordulatot a Nappal együtt. A Nap viszont az égbolthoz képest is mozog, azt egy év alatt járja körbe, vagyis mindig más csillagokat takar ki. Eszerint osztották az égboltot tizenkét részre, és nevezték el a Nap pályáján levő csillagképekről, az állatövről a tizenkettedeket. Nem pontosan a csillagkép jelenti a tizenkettedet, hanem annak a 30 fokos gömbcikknek a területét, amelyben az a csillagkép elhelyezkedik. A Vízöntő például nagyobb, mint a róla elnevezett égi zóna. Azért tizenkét részre osztották az eget, mert a Hold ciklusaiból durván tizenkettő fért egy évbe. A két égitest járása viszont nincs "harmonizálva", nem egés számű többszörösei egymásnak a ciklusidők. Emiatt a hónapok (a tizenkettedek és a Holdciklus ideje) a mai napig nem egyforma hosszúak, állandó vagy változó jelleggel megtoldják a 28 napjukat.