Amióta ember él a vidéken, a Rókus domb bizonyosan kedvelt helye. Jó a klímája, belátható a környék, a patakok és a forrás vizet ad, minden együtt van, ami a biztonságos élethez szükséges. Talán már 6000 éve is szent hely volt, amikor a Szent Jakab hegyen várost emeltek letűnt népek.

A hely titka is a Szent Jakab hegyében rejlik. Annyira fontos ez a hegy, hogy egy külön sorozatot érdemel a blogomban. Most csak annyit elég tudni róla, hogy amikor Szent Jakab apostol földi maradványait Santiago de Compostelába vitték, egy darab az ereklyéből ide is jutott. A Nagy el Camino az apostol Compostelai sírjához vezet. A kis Szent Jakab út a nagy mintájára Pécsről a Jakab hegyi zarándokhelyig vezethetett.

Az útnak állomásai, elmélkedő és pihenőhelyei vannak. Nézzünk egy lehetséges útvonalat, olyat, amit a mai turista is gyakran választ, ha a kedvelt Jakab hegyi kirándulóhelyre indul:

Indulás a város közepén, a Belvárosi templomtól, ami ugye, 300 éve a jezsuitáké volt. A ferencesek temoplománál a Szigeti kapun hagyjuk el a belvárost. A Kórház téren az ispita mellől ránk köszön a Nepomuki Szent János kápolna minaretje, és a fogadó mellett elindulunk a Makár, ma Alkotmány utcán. A Xavéri Szent Ferenc templomnál a Xavér utcán át a Rókus dombra jutunk. Innen Bálicson át a donátusi Szent Donát kápolnához. Csurgón keresztül máris Szentkúton vagyunk. Nem kell az Égervölgyig lemenni, mert a Remeterétről is szép lankás úton juthatunk a Szent Jakab pálos kolostorig, de akár érinthetjük mégis az Égervölgyet Magyarürög ősi templomát is útba ejtve.

Ez lehetett a pécsi kis el Camino már a középkorban is, Az úton állomások a pihenésnek, imádságnak, elmélkedésnek. Templomok, kápolnák, szent szobrok, feszületek, oszlopok. Térjünk vissza ennek tudatában a Rókus dombra. arra a helyre, aminél távolabb ezen az Úton kuruc, labanc, rác dúlásainak idején, a pestis pusztításakor nem ajánlott menni.