Nézzük csak meg jobban a budakeszi plébániatemplom főoltárát! Ugye ismerős! Nagyon hasonlít a makkosmáriai kegyoltárra, sőt a kép és a képet keretező díszítés teljesen ugyanaz.
Budakeszin a XVIII. században betelepülő németek a romos templomot inkább hagyták összedőlni, építettek egy nagyobb, impozánsabb barokkot. Hoztak magukkal Németországból, pontosabban Würtenberg tartományból kegytárgyakat, szentképeket. Az egyik ilyen képet az un. Mariaschnee-t helyezték a főoltárra.
Máriaschnee magyarul Havas Boldogasszonynak fordítható. A kép ma is megtalálható az egyik mellékoltáron egy ugyancsak Németországból hozott Szenvedő Jézus szobortorzóval együtt. Ha a képet megnézzük, nem a megszokott Havas Boldogasszonyt látjuk. Az ugyanis a római Santa Maria Maggiorében őrzött képről készült másolat szokott lenni, amit a hagyomány szerint Szent Lukács evangelista festett. Itt viszont egy öltöztetett. aranypártával koronázott szobrot látunk, ami jobban hasonlít a Máriagyűdi kegyszoborra, mint a Havi Boldogasszonyokra. Svábföld valamelyik búcsújáró helyének a kegyszobra a kép modellje. A búcsúkiváltsággal együtt búcsúnapot, néha többet is kapnak a kegyhelyek. Ez a német templom augusztus 5.-ét kaphatta, Havas Boldogasszony napját. Az ünnepek számát sem akarták szaporítani, meg nem is biztos, hogy volt ott olyan neves nap. mint pl. Rében a kép vérhullatásának napja, április 29.
Érdekes, hogy Krisztinavárosban is a Havi Boldogasszony napja a búcsúnap, és nem az eredeti Réi nap. Makkosmárián, meg tudjuk, hogy a trinitáriusok miatt lett Fogolykiváltó Boldogasszony napján a nagybúcsú.
Nem sokkal a templom befejezése után a közeli Makkosmária kegyhelyet bezáratja II. József. A berendezést árverésre bocsájtják a királyi kincstár javára. A falut is birtokló Zichy grófok gondoskodnak róla, hogy a kegyúrságuk alá tartozó kegyhely legféltettebb kincse, a kegykép és annak aranyozott ezüstkerete ne kerüljön idegen kézbe, ezért a budakeszi plébánia részére megvették az oltárral és a nevezetes tölgyfa törzsével együtt. A búcsúkiváltságok is a képhez kapcsolódnak, így Budakeszi temploma kegytemplom lett. Máriaschnee ekkor adta át a helyét Mariaeichel-nek (a makkos Máriának) vette át, de búcsúja megmaradt augusztus 5.-ének.
Közben a templomromhoz is sokan zarándokolnak. Pestről jövet a falu temploma felé útba is esik a kolostor helye. A XX. század nagy háborúi során a hadifoglyok hozzátartozói nagy számban keresik fel a Máriamakki erdőt a Fogolykiváltó Boldogasszony közbenjárását kérve. Budakeszi szorgalmazza is a kegyhely felélesztését, a plébánia meg is veszi a volt rendház telkét a szervita rend számára.
A kegytemplom építésekor mégis összeütközésbe kerülnek. A kegyoltárt ugyanis minden tartozékával együtt visszakérik. Swoy Lajos fehérvári püspök igen bölcsen dönt. A kegykép és a tölgyfatörzs a szervitáké lett, minden más maradt a helyén. gy most Makkosmárián a kép eredeti, a keret másolat, a Budakeszi plébánián a keret eredeti és a kép másolat. Így lett néhány kilométeren belül két egyforma kegykép egyforma keretben.
Egy kicsit még nézzünk szét a templomban!
