Máriaábrázolások – tematikus ábrázolások
Most, hogy áttekintettük a Theotokosz (Istenszülő) ábrázolások bizánci típusait, térjünk át azokra a képekre, amelyek Szentírási vagy esetleg apokrif jeleneteket ábrázolnak. Mária az evangéliumok egyik szereplője, bár Jézus története mellett nem sokat tudhatunk meg róla. A hagyomány és az apokrif iratok viszont gondoskodtak hiányzó láncszemekről. Mária életét fogantatásától ismerjük. Lássuk tehát sorban, hogyan jelenik meg mindez a képeken.
Az alap mindig a bizánci ábrázolás lesz. Ehhez képest esetlegesen ki fogok térni nyugati művészek alkotásaira, de csak annyira, amennyire a jelképek túlélését szemléltetni szükséges.
Kezdjük tehát Mária fogantatásával. Az esemény, a dogma az Egyházban, vagyis alapigazság. Mária fogantatásától fogva mentes a bűntől. Ezt ábrázolni igen nagy kihívás. Nem arról van szó, hogy Mária nem természetes férfi-női kapcsolatból, szülei szerelméből fogant volna. A foganatás eseményéről nincs forrásunk, csak arról a pillanatról, amikor Mária édesanyja szíve alatt először adott jelet magáról. Induljunk tehát ezzel az eseménnyel.
Mielőtt a képeket néznénk, meg kell, hogy jegyezzem, az eddigi képek többségében azért ez ott volt a szimbólumok szintjén. Mária kendőjén találunk három csillagot. Egyet a homlokán, egyet-egyet a vállán. Általában négyes szimmetriájú nyolcágú, esetleg egyenlő szárú kereszt. Jelentésük: Mária Jézus születése előtt. alatt és után is szűz volt, és maradt. Az egyik csaillag, tehát a Szeplőtelen fogantatás jele.
