Egy kicsit pihentessük Bizáncot és a szlávokat. Már régóta akarok erről a romtemplomról írni, de sajnos a gépem USB portjai elromlottak, és nem tudok saját képeket letölteni. Ezt a képet is a premontrei rend honlapjáról töltöttem le.

Zsámbék, Keresztelő Szent János templom romjai. A mai barokk plébániatemplom is Keresztelő János nevét viseli, és van a városkában egy kápolna a várban, aminek Xavéri Szent Ferenc a titulusa.

Ezt a csodálatos bazilikát III. Béla király idején építették két műhely mesterei. A körboltozatú részek az esztergomi páholy munkái, a csúcsíves részeket pedig egy francia mester alkotta. Így került magyar földre a gótika, vagy ahogy akkor mondták az ”ars moderna”. Két temlomot építettek így két stílusban, a másik az ócsai. Mindkettőt a premontrei rend számára. Az építéséről sokat tudnék írni, de ahhoz tényleg kellenének a saját fotóim mindkét templomról.

Mátyás király a rend kolostorait átadta a pálosoknak, akik a török időkben elhagyták. Új szerzeményként a Zichy család birtokába került a közeli várral együtt. Érdekes, hogy ekkor még teljes pompájában áll a templom, csak az 1700-as években válik rommá a nagy komáromi földrengés következtében. Azóta a magyar műemlékvédelem egyik jellegzetes példája minden jó és rossz példával együtt. Jelenleg állami tulajdonban van, de a helyi önkormányzat kezeli. A premontreieknek újabban több helyi érdekeltsége is lett, így elődeikre emlékezve, ők is használják.

Pesten, a Lehel téren felépítették a mását, onnan tudni, milyen lehetett. Illetve nem tudni, mert ott az nem nyűgöz le engemet. Az okát is megtaláltam: az akadémikus építész nem építette bele azokat az aszimmetriákat, amik Zsámbékon alig észrevehetően megvannak.