A sós tó túlsó partjáról egy minaret tűsziluettje tükröződik a vízen. Már Magyarországon megszoktam, hogy szinte minden zarándokút valami iszlámvonatkozású emléket rejt. Mindenütt van legalább egy török kori mecsetből maradt mosdómedence keresztelőkúttá alakítva. Pécsett a Rókus domb kapcsán írtam a hajdani Szent Rókus kápolnáról, ami Idrisz baba türbéje, török zarándokhely. Szigetvár-Turbékon maga a kegytemplom Szulejmán szultán türbéjének helyén épült. Nem sorolom tovább, Magyarországon is sok helyen találkozik a muszlim és keresztény zarándok útja, Cipruson, miért lenne ez másként. Itt a sós tó partján szintén egy türbét találunk, de ez jelentősebb, mint Idrisz baba vagy Gül baba sírja, sőt még Szulejmán szultánénál is, itt Umm Haram nyugszik.
Hogy kicsoda Umm Haram? Mohamed anyukája. Nem ő szülte, valójában apai nagynénje volt, de ő nevelte hat éves korától, őt tekintette a próféta anyjának. Neve azt jelenti arabul, hogy a „Piramisok Anyja”. Halálát a tengeren túl (vagyis Cipruson), a próféta álomból jósolta meg. A törékeny, de harcias nő férje mellett harcolt 647-ben, amikor az arabok Ciprus ellen törtek. A győzelmi diadalmeneten ezen a helyen leesett lováról, és kitörte a nyakát. Érdekes, hogy egy ugyanolyan fekete meteorit kőre zuhant, mint amilyen a mekkai Kába kő. Sőt, itt is fakadt egy forrás, ahogy Hágárnak Mekkában.
A türbe köré Hasszán sejk derviskolostort épített a XVIII. században, amit Hala szultánról Hala Szultán Tekkének neveztek el. A tekke szó derviskolostort jelent, a pécsi Tettye fennsík neve is ebből jön, az ottani püspöki nyári palota működött a XV. században bektasi kolostorként.
A Hala Szultán Tekijébe több híres mohamedán szent embert is temettek, amolyan panteon alakult ki, de elsősorban Umm Haram sírja miatt tartják az iszlám harmadik legfontosabb helyének. Akkor számoljunk: 1. Az al Haram nagymecset, ahol a belső udvarban a Kába szentély van, 2. a Maszdzsid al Mabavi, a Próféta Mecsetje Medinában, 3. az al Aksza Mecset Jeruzsálemben Salamon Templomának helyén. Hát, nem stimmel, de hát a lokálpatriótizmus megengedhet magának ennyi túlzást. Ráadásul a helyi dervisek kultusza kissé a síita szufi felé hajlik, a szigeten viszont szunnita közösség él.
A sziget nyolcszázezres lakosságán belül mohamedánok aránya kb. 18 %, ők török anyanyelvűek, a polgárháború következtében lakosságcserével a sziget északi részére koncentrálódtak, államilag is elszakadva a lakosság 78 %-át kitevő görögöktől. Eléggé feszült a viszony a török és görög ciprióták közt, itt délen a tekkét kivéve nem is élnek törökök, északon viszont jelentős a görögök aránya. Az ellentéteket tekke is szenvedi, gyakran éri barbár támadás, gyalázkodó feliratokat festenek falakra, megrongálják a kerítést. Aki ilyet tesz, lehet, hogy kereszténynek hiszi magát, de tette a kereszténységtől távol áll.
