ANTIBLOG - AZ AUTONÓM GONDOLAT

Ez az a növény, a kapricserje, amiből a torinói lepel pollenanalízise szerint a töviskorona készült. Termése a kaporna, vagyis kapribogyó.
A korona nem koszorú-szerű volt, hanem a teljes fejet befedő, zárt.

Bernini szobra Szent Longinuszról

(A lándzsa

Talán a legrejtélyesebb tárgy a keresztrefeszítéssel kapcsolatban a lándzsa, mellyel Krisztus oldalát átdöfték. A legenda szerint egy szürke hályogban szenvedő római százados Gaius Cassius - családja másik neve Longinus - kapta azt a feladatot, hogy Pilátust képviselje a kivégzésen. Jézus viselkedése különösen megindították, ezért hogy ne kelljen csontjait eltörni, a negyedik és az ötödik borda közt átszúrta. Ezt a római katonák akkor szokták végezni, ha meg akartak győződni arról, hogy az ellenség valóban halott-e. Az élettelen testből nem jön vér. Jézus melléből víz és vér ömlött, ami Cassius szemét meggyógyította. Az események hatására megtért, a keresztény szentek közt tiszteljük.

Magára a lándzsára vonatkozóan többféle hagyomány él nem kis mértékben hatalmi érdekek, sőt keresztényellenes körök befolyása alatt. Már eredete is kétféle. Az egyik legenda szerint Longinus Julius Caesartól kapta. A másik szerint a templomőrség vitt magával egy Heródes tulajdonában levő lándzsát, amit Phienász (?) próféta kovácsoltatott, és az összes ószövetségi lándzsás jelenetben ez szerepelt.

Különös további sorsa is. Egyik változat szerint Arimetai József vitte magával Britanniába a Szent Grállal együtt. Másik változatban Szent Ilona császárnő lelte meg Kappadókiában, ahol Cassius utolsó éveit töltötte remeteségben. Nagy Konstantin ennek birtokában nyer csatát, majd párszáz év múlva Nagy Károly nyer negyvehét csatát vele. Kezd elterjedni, hogy aki a lándzsát bírja, a világot is uralja, elvesztésével a birodalom is veszik.

Különböző titkos társaságok szerveződnek megszerzésére. De melyikére, ugyanis több lándzsáról tudni. Az egyik a római Szent Péter Bazilika egyik kupolatartó oszlopába építették be. Ugyancsak Rómában a Szent Ágoston templomban is őriznek egyet. Lengyelországban is tudok egyről, de a keleti egyház is többet őriz. Az a bizonyos legendás darab a Nagy Károly óta a német császárok tulajdonában volt, így került Habsburg kézbe, a Monarchia szétesése után a bécsi Művészettörténeti Múzeumba.

Megszerzésére különböző titkos társaságok, páholyok alakultak nem keresztény indíttatással. A világuralom mellett Jézus megölését is jelképezi számukra. Hitler betegesen rajongott érte. Az Anschluss után külön őrzőhelyet biztosított a számára, majd az amerikai hadsereg kezébe került. Vannak, akik szerint az USA azóta is bírja, ennek köszönheti mai világuralmát. Mindenesetre a bécsi múzeumban most is van egy darab belőlük. Talán az Atlantiszról származik, vagy honnan. Ja igen, Longinus is germán volt. Elképesztő az emberek butasága. Nem is teszek ki fényképet hiteltelen tárgyról.)

Izsóp

(Mivel kínálták Jézust a kereszten?

Ecettel, ecetes borral. Mai értelemben vett ecetet Jézus korában nem ismerték, hanem a borecetet, amit nemcsak a szőlő borából készítettek. Az alkohol tartalmú italok ecetesedése egy erjedési folyamat, melynek révén az etilalkohol ecetsavvá alakul. A borászok rémálma. A gyenge és a rosszul tárolt borral hamarabb bekövetkezik. A római katonák általában bort ittak. Gyakran hígították vízzel, hogy fejükbe ne szálljon olyan hamar, de a víznél tartósabban oltsa a szomjat. Különösen tábori körülmények közt nehéz a bort szabályosan tárolni, ezért gyakran megecetesedhetett. Hitvány, romlott bornak hinnénk, pedig ha belegondolunk, egy katona számára nem is olyan rossz ital. Savassága átöblíti a száját, torkát, sokáig nem engedi kiszáradni. A bor megmaradt anyagai, pl. a glicerin, csersav ezt a hatást csak fokozzák.

János izsópra tett ecetet említ. Az izsóp étvágygerjesztő hatásáért és illatanyagáért termesztett gyógynövény, de ahol a szőlő megterem vadon is él. Kb 40-50 cm magas. Őszintén megmondom, nem tudom, miért szerepel itt. A bort spongyába itatták. Ez egy kezdetleges tengeri állat váza, természetes szivacs. Egy nádszálra kötözték, úgy nyújtották Jézusnak.)

Arab mirha

(Mivel kínálták Jézust a keresztrefeszítés előtt?

Máté evangéliuma szerint epével, Márk szerint mirhával kevert borral. Arámi nyelven a két szó össze is keveredhet, mivel az epe meróra, a mirha móra. Ha epét nyújtottak neki, szinte természetes, hogy visszautasította, mert ihatatlan. Az epe a máj által termelt sűrű zöldes, olajos folyadék. Az epehólyag tárolja, amíg a patkóbélbe nem ömlik, mint emésztőnedv. A hentesek, mészárosok különös óvatossággal választják le a májról, mert ha az állat bármely részére ömlik, az azonnal ehetetlenné válik.

A mirha egy dél-arábiai és szomáliai fa kéregnedve. Méz folyósságú kesernyés, de kellemes illatú anyag. Illatszernek és gyógyszernek is használták. Külsőleg sebgyógyításra alkalmas, fogkémek, szájvizek egyik anyaga. Alkoholos italban, borban enyhén oldódik, így fogyasztva fájdalomcsillapító. Az Szentírásban Mózes második könyvében a kenet egyik alkotója, szerepel az Énekek énekében és Eszter könyvében, mint illatszer. Legismertebb, hogy a napkeleti bölcsek egyik ajándéka is mirha.

Az egyiptomiaktól ered használata halottak balzsamozására, aminek szokása az egész Közel-keleten elterjedt. Jézus testét is mirha-aloe keverékével kenték be.

Mivel kínálhatták Jézust kivégzése előtt? Valószínűleg nem epével, hanem mirhás borral. Jeruzsálemben működött egy elkelő kegyes női társaság, akik a kivégzettek fájdalmának csillapítására mirhás bort vásároltak. Használatát a főtanács is előírta a halálos ítéletek végrehajtása előtt. Jézus miután megízlelte mivel is kínálják, nem kért belőle.)

(A szög

Manapság mindenki kör keresztmetszetű un. huzalszögre gondol elsőre, amit gépi húzással nyújtanak, ugyancsak géppel darabolnak, fejet és hegyet képeznek ki neki. Nagy sorozatban viszonylag olcsón nagy mennyiséget tudnak gyártani szinte minden méretben. Az ipari forradalomig, tehát Jézus korában is, nem volt a szög tucatáru. A kovácsok egyenként készítették. Gondoljuk csak meg, hány kalapácsütés, amíg egy formátlan vasdarabból elkészül egy ma mindennapos szög? Hányszor kell újra vörösre felizzítani, nyomni a fujtatót, hogy izzon a parázs? Mennyi szén fogy el, mire egyetlen szög elkészül? Egy akkora szög, ami egy embert elbír a kereszten, nem lehetett olcsó dolog, mint ma egy harmincas huzalszeg. A formája is eltér attól, amilyenre először gondolnánk. Nem hengerszerű, mert azt nehezebb kovácsolással előállítani. A kézenfekvő forma a négyzetkeresztmetszet. Nem csak a végén van a hegy, hanem egészen hegyesszögben szinte már a fejétől vékonyodik, hegyesedik. A feje sem lapos, hanem tuskószerű.)

(A kalapács

A kalapács a legősibb szerszámok egyike. Egy kődarab már kalapács, alkalmas mindenféle ütő műveletre. Kényelmesebb a használata, ha nyele is van. A kőbalta elsősorban kalapács volt, abból specializálódott a fejsze, balta. Az ácsszekerce pl. egyben kalapács is. Majd a szükségleteknek megfelelően lett kőműves, szögbeverő, kovács és mindenféle sajátos szakmának és műveletnek megfelelő kalapács. Nálunk a lakatosok egyengető kalapácsa a legelterjedtebb formája.

Univerzális szerszám. Egy régi mindenhez értő mesterember mondta, hogy kalapáccsal a cserépkorsót kivéve mindent meg lehet javítani. Nincs igaza, mert láttam egy drótost, aki a megdrótozott korsón a drótok összekötözött óvatosan kis kalapáccsal igazította el.)