Van-e az angyaloknak szárnyuk?

Az elképzelés az angyalok szárnyairól a Szentírásból ered. Mózes olyan frigyládát készít, melynek tetejére szárnyas kerubszobrokat helyez vertaranyból. Izajás szeráfokat lát Isten trónusa körül hat szárnnyal. A kétféle angyal többször felbukkan az Ószövetségben, többnyire szárnyakkal, de csak nekik van szárnyuk. Az apokrif ótestamentumi iratokban már más angyaloknak is jár ez a repülésre alkalmas szerv.

Ha az angyaloknak nincs testük, hogyan lehet szárnyuk? Mózes angyalai nem igaziak, hanem szobrok. Azért készültek, hogy a láthatatlan láthatóvá tételével a felfoghatatlan dolgokhoz közelebb vigyenek. Izajás és Ezekiel látomásai is hasonlóak. Amit átéltek, nem lehet emberi szavakkal elmondani. Költői képeket hívnak segítségül. Az ilyen képek viszont kulturálisan meghatározottak, kapcsolódnak előzményeikhez, amiket a pogányságban kell keresnünk.

Ahura Mazda, a perzsa jó isten szárnyas lény, hogy repülve mindenhová eljusson. Az egyiptomi szárnyas napkorong, Aton naponta repüli végig égi pályáját. Mezopotámia népeinek mitológiájában is se szeri, se száma a szárnyas istenségeknek. Kerubnak nevezik azt az oroszlántestű, emberfejű, szárnyas szörnyeteget, aki a kapukat őrzi, akárcsak zsidó névrokonai a paradicsomba visszavezető utat. Vég nélkül lehetne sorolni az előképeket azokból a kultúrákból, amelyekkel a zsidóság kapcsolatba lépett.

A keresztény kultúrkörbe csak a kerubok repültek át hat szárnyukkal. Az angyalok megszokott ábrázolása nem a zsidó, hanem a görög, hellenista hagyományokból szüremkedett át. A madárszárnyú, de egyébként teljesen emberforma lények őse Hypnosz, az álomisten, őt ábrázolták először így, amint egyik kezében egy fejre állított fáklyát tart, a másikban az álomnyilakat lövő íjat. Később, inkább a hellenista időkben Kupidó is megkapta, vagy inkább ellopta a szárnyakat. Igazán ő tette ismerté ezt az ábrázolást.

Kupidó, más néven Érosz, latinul Ámor származása nem egyértelmű. Eredetileg az istenek első nemzedékéhez tartozott, tevékeny része volt az őskáosz világgá rendezésében. Aztán a hálátlan utókor Afrodité és Árész gyermekévé teszi. Kis puttók társaságában repdes, nyilával - ami a szerelem mérgével van átitatva - mindenkit szíven talál, még az isteneket sem kíméli.

A keresztény angyalábrázolások egyértelműen Kupidó és kíséretének képére vezethetőek vissza. Egyfajta inkulturáció volt ez, pogány formákat töltöttek meg keresztény tartalommal, hogy az a pogányok számára elfogadhatóbb legyen. Nem volt ez egyedülálló jelenség, gondoljunk csak arra, hogy karácsony eredetileg Sol Invictus, a legyőzhetetlen Nap születésének napja volt, majd Krisztus születésnapjává keresztényesedett.

A reneszánsz újból előszedte a görög-római mintákat, ezzel a Kupidó-angyalok is újjászületésüket élték, de igazán a barokkban szaporodtak el, röpdösték tele a templomokat.

Tehát az angyaloknak nincs szárnyuk. Az angyalok ábrázolásán többnyire szárnyakat látunk, amit zsidó-görög-római kulturális örökség. Szemléltet, elindítja a képzeletet, közelebb visz, de nem maga a valóság.

Később a bukott angyalok is kaptak szárnyakat, bár maga Lucifer kerub - eleve hatszárnyú. A denevérszárnyak az „ellenkupidókon” a hattyúszárnyak ellentéteként a kora középkorban jelennek meg, bár itt is vannak ókori előképek. A new age, majd a posztmodern jót rosszal összemosni akaró törekvései megjelenítették a fehérszárnyú, szexbomba alkatú angyalokat, akik – vigyázat! – Istentől elszakadt létükben bukott angyalok, démonok.

(Képek:

A frigyláda talán ilyen lehetett tetején a két angyallal

Caravaggio Kupidója

Boris Vallejo démonja)