Ó Jézus, Jézus, ó édes Jézus, Tied ma minden dicsőség!
Teneked hódol, hozsannát mond most a világ s teljes Izrael.
De tudod jól, hogy főpapi trónról kimondták már halálodat.
Olaj illattal, friss patyolatban hagytad el Lázárnak házát.
Szamárcsikódon, királyi trónról, vonultál Jeruzsálembe.
Tanítványaid zavartan mentek, követtek Téged a városban.
Friss pálmaágat és olajágat hintettek lépted élébe.
Köpenyek védtek, hogy por ne érjen, látod, a tömeg most így szeret.
De pár nap múlva, lelkük feldúlva, kérik majd halálodat.
Engedd, hogy menjek, lépted kövessem, barkákat szórjak utadra!
Ruhádhoz érjek, engedd el vétkem, mind mit Ellened tettem!
Hozsanna Néked, Dávid vérének, áldott vagy Úr nevében jött!
Nem tudom Jézus, mernék-e szólni azon a nagycsütörtökön?
Ő volt, kit mondtunk, kinek hódoltunk, Sion lányának királya.
Akkor mért bántjuk, miért kínozzuk, bűneinkkel mért ostorozzuk?
Dicsőség Néked, Háromság Isten, Emberben másod személye.
Örvendtél velünk, szenvedtél értünk, bűneink miatt váltságul.
Föltámadásod reményt is adott, velünk maradtál mindennap. Ámen.
2007.03.31. 23:29 Hökkentő
Szólj hozzá!
Címkék: Passió
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://anti-blogol.blog.hu/api/trackback/id/tr376013101
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
