Tehát a new age mozgalom hozta a lélekvándorlás tanát a nyugati kultúrába. Ha jelen is volt előtte, nyomtalanul eltűnt, ez a mai kultusza egyértelműen onnan ered. Felhasználták persze a keleti vallások naiv képviselőit is tévtanaik terjesztéséhez, de pl. a dalai láma több nyilatkozatában is célzott rá, hogy nem azonosul velük.

Hogyan tudott ennyire elterjedni? Ennek két feltétele van: a terjesztő és a befogadó közeg.

Az utóbbi a nyugati kultúra a legsebezhetőbb állapotában volt. Önmagától sem nagyon tudta magát megvédeni, és hogy megint ne törjön magára, tovább csökkentette önvédelmi képességét. A felvilágosodás transzcendenstől elfordulása a XX. század közepére érte el a tömegeket. Ugyanakkor az emberi lét transzcendencia nélkül nem létezhet. A kidobott vagy formalizálódott kereszténység helyén lelki vákuum keletkezett, ami hihetetlen erővel, válogatás nélkül szippant be minden valódi és áltranszcendenciát.

Ilyen a lélekvándorlás hite is. A keresztény eszkatológia elvesztette erejét, az örök élet igéretét nem hitte el már a Nyugat. Az élet végességének tudata viszont elfogadhatatlan. Ide jól „kommunkikálva”, a tömegbefolyásolás eszközeit ügyesen használva könnyen be lehet dobni a lélekvándorlás hitét a legcsupaszabb és legértelmetlenebb formájában is.

Mik voltak ezek a kommunikációs trükkök? Mitől csupasz ez a lélekvándorlástan? Merre menjünk tovább?