Érzékeny korban élünk. Pár éve rosszul időzített karikatúrák vallási érzékenységet sértettek, amiből komoly emberéleteket is követelő ügy lett. Nem kívánok és nem is kell ebben állást foglalnom, az biztos, hogy mindkét oldal vétet.
Elképzelni is szörnyű, mi történne, ha az Al fatihát, a Korán első szúráját, a muszlimok legfontosabb imádságát profán tartalommal megtoldva, jelentését átfordítva az internetre tenné valaki. Ugyanígy nem tűrné a Rabbitanács, ha valaki Izraelben a Sömá Izroél hat szavával valami világi tartalmú verset írna. Ilyen botrány volt is, komoly büntetést róttak ki a vallási tanács döntése után az állami hatóságok.
Ilyen szemmel nézve gondoljuk át, hogy a katolikus egyház valóban olyan intoleráns, rossz értelemben dogmatikus, merev, mint ahogy sokan állítják? Magyarország keresztény hagyományú. Találtam a neten egy videót. A Miatyánk sorait használta egy szerelmes vershez. Az egyik sora pl. így hangzik: „Jöjjön el az én országom”. Ez önmagában a kereszténység teljes megfordítása. És senki nem tette szóvá.
Én sem a versről írtam itt. Csak azt akartam megkérdezni, hogy mi keresztények valóban merev, intoleráns társaság vagyunk?
