A karácsony nemcsak a hellenista-római kultúrkörben volt a pogány időkben is ünnep. Szinte minden valamire való jelentős isten ekkor születik. Mitől olyan kitüntettett időpont ez a december vége?

A kérdés megértéséhez azokba az időkbe kell visszamennünk, amikor még nem volt más naptári kapaszkodó, csak a csillagos ég. A naptári napok viszonylag pontos meghatározására viszont szükség volt. Élt-halál kérdése füldművesnek, hogy mezőgazdasági munkákat megfelelő időben végezze, de a legelőváltó állattartóknak sem mindegy, mikor váltják a téli és a nyári szállásokat. Egyetlen kapaszkodójuk volt, a Nap éves járása. Szerencsére ez a központi égitest több kitüntettett ponton is áthalad az égen, csak kitartóan kell figyelni.

A Földről nézve a Nap első megközelítésben kétféle mozgást végez. Egyszer az egész égbolttal együtt naponta körbejár. Másodszor az égbolt állócsillagokkat kiszögelt gömbjéhez képest is megtesz egy kört egy esztendő alatt. Bár ez utóbbi nem teljesen egy esztendő, emiatt egy harmadik mozgást is meg lehet figyelni, úgy kétezer év alatt a Nap egy tizenketted égboltnyit lemarad.

Tudom, a fizika azt a leírást kedveli, amelyik egyszerűbb képletekkel tudja a jelenségeket leírni, ezért nem a Nap kering e háromféle módon a Föld körül, hanem a Föld forog saját tengelye körül, a Nap körül kering és saját tengeje is egy kis kúpot ír le a Nap körüli pályájának síkjára merőlegesen. Az egyszerűség kedvéért maradjunk a Földhöz rögzített vonatkoztatási rendszerben, ahol a Nap látszólagos mozgását vizsgáljuk.