Máriaábrázolások - a Hodégétria
A Boldogságos Szűz Máriát még életében megfestette a hagyomány szerint Szent Lukács evangelista. Lukács orvos volt, de az festőecsetet is szakavatottan kezelte. Több képről is tartja a hagyomány, hogy az evengelista alkotása. Hogy többször is lefestette a Szűzanyát, saját maga készített másolatokat, vagy a korai málatokat is az ő keze művének vélik? Nem tudni, viszont az eredetiségért több kép is verseng. Közös jellemzőjük, hogy a kis Jézus általában Mária bal karján ül. Anyja kissé jézus felé fordul, jobbjával rámutat, mint a világ üdvösségére. A kis Jézus egész alakos, ő is kissé balra fordul, jobb kezét áldásra emeli, bal kezében pedig csukott könyvtekercset tart. Legtöbbször a felső sarkokban lefátyolozott kezű angyalok vannak, de ez sok az eredetiekkel azonos tiszteletben részesülő másolaton lemaradt.
A kép a nevét a konstantinápolyi Hodegon monostorról kapta (Οδηγήτρια, oroszul is Одигитрия ) . Az ottani kép csodálatos módon átvészelte a képrombolás korszakait, és a XIII. századtól terjedt el a tisztelete. Sajnos, amikor a várost a törökök 1453-ban bevették, elpusztult. Viszont több ma is meglevő ikonról állítják, hogy tkp. az, vagy legalábbis még Lukács festette a hodogeoni képet több példányban. Ilyen a Czestochowai kegykép is, amelynek dedikált másolatát Magyarországon Sopronbánfalván és Márianosztrán őrzik, de ezekről hamarosan külön posztot írok.
A másik híres Hodegétria, amelyiknek szintén elsőbbséget tulajdonítanak, Rómában van, a híres Havas Boldogasszony kegykép a Santa Maria Maggioréban. Őróla is fogok írni, különösen magyarországi kultuszáról. Már kétszer találkoztunk is vele ebben a blogban, a budakeszii Máriaschnee formájában, valamint a krisztinavárosi rei Madonna is a Havi Boldogasszony napjára kapott búcsút. A pécsi Havihegyről, ha írok majd, látjuk nem véletlenül, mert ahogy Rómában is a pestistől védte a városokat.
Imádság a Hodogeoni Istenszülőhöz
Üdvözlégy mindenkor és mindenek előtt Szent, Istenünknek Szülője!
Téged, akit az Örömhírt megörökítő orvos megfestett, téged valóban méltó mindig és mindenütt dícsérni,
de kiváltképp azokon a helyeken, ahol közbenjárásodra megmutatta Istenségét
Szent fiad, és elhárította a bajt, romlást, betegséget a hozzád esdeklők felől.
Ahogy a fekete haláltól is megszabadítottad az előttünk élőket, úgy minket is szabadíts meg minden belőlünk és felénk áradó testi és lelki nyavalyától,
hogy méltóképpen minden erőnkkel a Te fiad, az Isten nagyobb dicsőségére cselekedve teljenek napjaink!
Ámen!
