Máriaábrázolások - Szent Anna és Joachim találkozása az Aranykapunál
(Máriaábrázolás Mária nélkül)
Mária szüleiről a Szentírásból semmit sem tudhatunk meg. Egy II. századi apokrif irat ír Annáról és férjéről Joachimról. Júda törzséből származtak, Dávid király leszármazottjai voltak mindketten. Anna betlehemből származott, Joachimhoz Názáretbe ment férjhez. Húszévi házasság után sem született gyermekük, ezért vagyonukat három részre osztották: egy részt a szegényeknek, egyet a templomnak, egyet pedig maguknak tartottak meg.
Az ünnepre rendszeresen felmentek Jeruzsálembe. Felajánlásukat Iszakár főpap nem akarta elfogadni. Ara hivatkozott, hogy bizonyára azért nincs gyermekük, mert Joachim bűnös. Elkeserédésében erős szerelmük ellenére elindult Joachim a pusztába, hogy élete hátralevő részét ott élje le, ezzel Annának is lehetőséget adva. Már a vársosn kívül járt, amikor egy angyal az útját állta. Közölte vele, hogy térjen vissza, mert Anna méhében egy leánygyermek várja, akit nevezzen Máriának. Anna is megérezte, hogy gyermekkel áldott, ezért Joachim után szaladt. Az Aranykapunál találkoztak, ahol boldogan ölelték meg egymást.
Ez Mária fogantatásának története a hagyomány szerint. Az eseményt ábrázoló ikonon magát Máriát nem látjuk, én mégis ezzel kezdem a tematikus máriaábrázolások bemutatását, mert Mária ismert élete itt kezdődik. A Platütera ikon Jézust Mária méhében egy kerek, az eget jelképező pajzson ábrázolja Mária előtt. Az ilyen ikoni láthatóvá tétel az esemény transzcendens jellegét fejezi ki. Mária fogantatása, Anna áldott állapota viszont azzal ellentétben földi esemény, egy férfi és egy nő szerelmének gyümölcse. A ikon elsődleges háttere ezért a valódi Jeruzsálem a fizakai és történelmi idő valós pontján az Aranykapu felől nézve. Az üdvösség idejébe Mária anyaságán keresztül kapcsolódik, ami ekkor még csak évekkel későbbi esemény, amit a második, a hátrébb eső arany háttér fejez ki.
