ANTIBLOG - AZ AUTONÓM GONDOLAT

El condor pasa – az Atiblogon

A történet a párizsi egyetemen indul, de nem ott kezdődik, hanem baszk földön. Ugyanis Párizsban jöttek össze azok a baszk és spanyol ifjak, akik elhatározták, hogy életüknek egyetlen célja van: mindent Isten nagyobb dicsőségére tenni. Ők alapították a Jézus társaságot (Societas Jesu), közkeletű elnevezéssel a Jezsuita rendet.

Igen hamar megjelentek minden olyan területen, ahol szükség volt rájuk. Ők jelentették a ferencesek mellett a lelki vigaszt a török által megszállt területeken, sőt a legzordabb időkben csak ők. Kevés emberrel egészen nagy területet el tudtak látni. A Dél-Dunántűlon pl. egyetlen házból, az Andocsiból laikus világiak, un. licenciátusok, szentes emberek segítségével szervezték az egyházat. A felszabadulás után átköltözhettek Pécsre, Andocsot a ferenceseknek adták, és munkájuk nyomán újjászerveződtek az egyházmegyék.

Az új helyzetben már nem a lakosság védelme és lelki vigasza volt az elsődleges feladat, hanem iskolát szerveztek, tudományokat műveltek. Ekkor alapítják Pécsett iskolámat, a ma Nagy Lajos királyról nevezett gimnáziumot, és olyan tudományos munkásságot fejtenek ki, ami maig napig közismert, csak elfelejtik Hell Miksa, Bél Mátyás, Pray György és a többiek neve után tenni, hogy jezsuiták voltak.

A sanyargatott nép lelki védelme már nem olyan kihívás, mint a török időkben. A rend viszont szent kötelességének érzi. Kerestek hát olyan vidéket, ahol akár életük kockáztatásával is megtehetik. Így jutottak Dél.Amerikába. Csakhogy ott fordított a helyzet: nem valami idegen nép nyomja el a keresztényeket, hanem a keresztények – legalábbis magukat annak mondók – a pogányokat. Ebben a helyzetben is megtalálták a krisztusi megoldást.

Ugyanis elvetemedett emberek jöttek át Brazíliából, akik velem is a tigrisnél zordabban bántak. Keresztények voltak ezek, s nem is indusok. Ezek rendszerint mindazokat, akik elibük kerültek, bányamunkára és más aljas munkára is elragadozzák, az öregeket, hogy hírét ne terjesszék, megfosztják életüktől, másokat az íj felhúzásához szükséges ujjaiktól; az anyákat úgy teszik az utazásra alkalmasabbakká, hogy letépvén emlőjükről csecsemőiket, azokat odacsapják az első karóhoz, amelyre akadnak. És hogy a vigyázatlanokat annál könnyebben behálózzák, maguk közül olyan embert küldtek előre, aki ruhájával és külső megjelenésével misszionáriusnak hazudta magát.

Zakarjás János jezsuita atya írta rendtársainak Nagyszombatra 1754-ben a Paraguay folyó mentéről.

Az egyházellenes támadások egyik leggyakoribb témája a papi nőtlenség. Mintha nekik kellene elviselni. Melyiküknek tiltotta meg a pápa, hogy megnősüljön?

Bánáti pünkösdirózsa legészakibb elterjedési területéről a Mecsekből. Az illatos hunyorral együtt azokban az időkben terjedt el. mikor még a Mecsek lankáin birkákat legeltettek. Mivel mérgezőek, az állatok nem bántják. 

Ez a pirosló hunyor. Csak piroslik, de nem piros. Az illatos hunyor szirma zöld. 

Egy sötét virágú hibrid a gumós Íriszek közül.

Egy ősi jellegű, még ötszirmú pünkösdi rózsa. 

Sajnos nem jött helyes megfejtés a virágokra! A válasz nőszirom és bazsarózsa.

Az egy névvel illetett kerti virágok több fajba is tartozhatnak, így csak nemzetségnevüket lehet egyértelműen megadni. Bár MS mester törekedett felismerhető, beazonosítható ábrázolásra, viszont az ő korában más, a maiaktól eltérő változatok léteztek, így a pontosabb meghatározás meghaladja a tudásomat, meghagyom a botanikusoknak, ha olvassák a blogot.

A bazsarózsa vagy pünkösdi rózsa (Paeonia nemzetség, ejtsd: péónia) szimbolikája a rózsáéval teljesen azonos, amiről a Hökkentőben már írtam, és még fogok is, ha lesz kedvem, többek közt arról is, miért Mária és Jézus virága. A mester ősi ötszirmú változatot festett. Ahogy a rózsánál is, ennek a növénynek is csak az újabb nemesítések során lett többszirmú, sőt csupaszirom változata. Ákos pirosló hunyor megfejtésére én is gondoltam. A levelek alakja, sőt a virág is arra utal előszörre. Sokáig kellett néznem a bazsarózsa leveleket a kertben, hogy a hunyorról lebeszéljem magamat. A döntő a virág színe volt: a hunyor csak pirosló, inkább fakóbb vagy barnásabb, mintha piszkos ecsettel festették volna. A Mecsekben mindkét nemzetség ritka fajai élnek együtt: az illatos hunyor és a bánáti bazsarózsa. Mindkettő sziromlevelei többnyire zöldek. Erősen mérgező mindkét nemzetség.

Erzsébet virága nőszirom, azaz Iris. A faj meghatározására itt sem vállalkozom. Ennek a virágnak kétezer körül van a termesztett változata. Még klubokat is alkotnak a termesztők és a gyűjtők. Írisz a pogány görögöknél a szivárvány istene, aki közvetít az égiek és a földiek között. Ez a közvetítő szerep jelenik meg a képen, ahogy Zakariás, Erzsébet férje is ilyen közvetítő, hiszen pap. Keresztelő János fogantatását – akárcsak Jézusét – angyal adta hírül, mivel Zakariás nem hitte el, megnémult, megszakadt a közvetítőlánc. Amikor megmozdul a gyermek – a vizitáció ünnepén, sarlós boldogasszonykor – akkor már biztos lehet a koros Erzsébet, hogy valóban gyermeket vár, Jánost, Jézus rokonát és előhírnökét, a prófétát, azaz közvetítőt. A virág sötét, majdnem fekete, utalva ezzel János sorsára: Heródes parázna szándékkal tett ígérete miatt lefejezik.

Sarlós boldogasszonykor egyik virág sem virágzik már, de erről majd jövőre.

Mindkét asszony köpenye a virág szirmából való.

Mára csak ennyit.

(Ha rákattintsz, egyszer csak megszólal.) 

Másodikán, Sarlós Boldogasszony ünnepén nem voltam számítógép közelében. Legalább lesz mit írnom jövőre az ünnepről és pogány előzményeiről. (Vénusz ünnep volt.) Elözetesként fogadjátok M. S. mester képét: Mária találkozása Erzsébettel.

(Az előtérben levő virágok botanikai meghatározásáért jutalom.)