ANTIBLOG - AZ AUTONÓM GONDOLAT

Pünkösd a csíkszentléleki oltárképen

LEGYETEK JÓK. HA TUDTOK!

(Ma Méri Szt. Fülöp napja van.)

Van-e az angyaloknak szárnyuk?

Az elképzelés az angyalok szárnyairól a Szentírásból ered. Mózes olyan frigyládát készít, melynek tetejére szárnyas kerubszobrokat helyez vertaranyból. Izajás szeráfokat lát Isten trónusa körül hat szárnnyal. A kétféle angyal többször felbukkan az Ószövetségben, többnyire szárnyakkal, de csak nekik van szárnyuk. Az apokrif ótestamentumi iratokban már más angyaloknak is jár ez a repülésre alkalmas szerv.

Ha az angyaloknak nincs testük, hogyan lehet szárnyuk? Mózes angyalai nem igaziak, hanem szobrok. Azért készültek, hogy a láthatatlan láthatóvá tételével a felfoghatatlan dolgokhoz közelebb vigyenek. Izajás és Ezekiel látomásai is hasonlóak. Amit átéltek, nem lehet emberi szavakkal elmondani. Költői képeket hívnak segítségül. Az ilyen képek viszont kulturálisan meghatározottak, kapcsolódnak előzményeikhez, amiket a pogányságban kell keresnünk.

Ahura Mazda, a perzsa jó isten szárnyas lény, hogy repülve mindenhová eljusson. Az egyiptomi szárnyas napkorong, Aton naponta repüli végig égi pályáját. Mezopotámia népeinek mitológiájában is se szeri, se száma a szárnyas istenségeknek. Kerubnak nevezik azt az oroszlántestű, emberfejű, szárnyas szörnyeteget, aki a kapukat őrzi, akárcsak zsidó névrokonai a paradicsomba visszavezető utat. Vég nélkül lehetne sorolni az előképeket azokból a kultúrákból, amelyekkel a zsidóság kapcsolatba lépett.

A keresztény kultúrkörbe csak a kerubok repültek át hat szárnyukkal. Az angyalok megszokott ábrázolása nem a zsidó, hanem a görög, hellenista hagyományokból szüremkedett át. A madárszárnyú, de egyébként teljesen emberforma lények őse Hypnosz, az álomisten, őt ábrázolták először így, amint egyik kezében egy fejre állított fáklyát tart, a másikban az álomnyilakat lövő íjat. Később, inkább a hellenista időkben Kupidó is megkapta, vagy inkább ellopta a szárnyakat. Igazán ő tette ismerté ezt az ábrázolást.

Kupidó, más néven Érosz, latinul Ámor származása nem egyértelmű. Eredetileg az istenek első nemzedékéhez tartozott, tevékeny része volt az őskáosz világgá rendezésében. Aztán a hálátlan utókor Afrodité és Árész gyermekévé teszi. Kis puttók társaságában repdes, nyilával - ami a szerelem mérgével van átitatva - mindenkit szíven talál, még az isteneket sem kíméli.

A keresztény angyalábrázolások egyértelműen Kupidó és kíséretének képére vezethetőek vissza. Egyfajta inkulturáció volt ez, pogány formákat töltöttek meg keresztény tartalommal, hogy az a pogányok számára elfogadhatóbb legyen. Nem volt ez egyedülálló jelenség, gondoljunk csak arra, hogy karácsony eredetileg Sol Invictus, a legyőzhetetlen Nap születésének napja volt, majd Krisztus születésnapjává keresztényesedett.

A reneszánsz újból előszedte a görög-római mintákat, ezzel a Kupidó-angyalok is újjászületésüket élték, de igazán a barokkban szaporodtak el, röpdösték tele a templomokat.

Tehát az angyaloknak nincs szárnyuk. Az angyalok ábrázolásán többnyire szárnyakat látunk, amit zsidó-görög-római kulturális örökség. Szemléltet, elindítja a képzeletet, közelebb visz, de nem maga a valóság.

Később a bukott angyalok is kaptak szárnyakat, bár maga Lucifer kerub - eleve hatszárnyú. A denevérszárnyak az „ellenkupidókon” a hattyúszárnyak ellentéteként a kora középkorban jelennek meg, bár itt is vannak ókori előképek. A new age, majd a posztmodern jót rosszal összemosni akaró törekvései megjelenítették a fehérszárnyú, szexbomba alkatú angyalokat, akik – vigyázat! – Istentől elszakadt létükben bukott angyalok, démonok.

(Képek:

A frigyláda talán ilyen lehetett tetején a két angyallal

Caravaggio Kupidója

Boris Vallejo démonja) 

Szentségmutató, azaz monstrancia a XX. századból. A kis holdalakú csipeszbe helyezik a konszekrált ostyát. Tudom, a monstranciák a gótika kora óta léteznek, a hordozható erekjetartókból alakultak ki. Ennek ellenére az oltár fölé függesztett cibóriummal, a falba vésett, vagy a barokk oltár főhelyére tehető szentségház mellett ez is a frigyláda előképéből vezethető le. És itt a lényeges különbség a két szövetség között. Amég az ószövetségi szentséghordozóban a törvény táblája foglal helyet, az újszövetség ezt kicseréli Krisztus testére.

Corradoni Antal frigyláda szobra Győrben.

III. Károly katonái egy szökevényt üldözve belerohantak egy körmenetbe. A katonák az Oltáriszentséget a dulakodásban megtaposták, ezért a király engesztelésül állítatta a tett helyszínén ezt a szobrot. A frigyláda itt a monstrancia, a Szent Ostyát hordozó úrmutató előképe, ahogy az etióp templomok hordozható tabernákulumja is egyben úrmutató, hordozó.

A Törvénytáblák

Az első kőbe vésett Törvénytáblákat Mózes összetörte dühében, mert bálványimádáson kapta a népét. A Sinai hegyen kapott, jobban mondva véshetett újakat. Ezeket a Frigyládában őrizték egy mannával teli edény és Áron kivirágzott vesszeje társaságában. A láda helye a Szentély legfőbb helye volt, ahova élő ember, a beavatott kohanita papokon kívül nem léphetett be. Így volt a Szent Sátorban is és Salamon Templomában is, ahonnan egyszer csak eltűnik.

Innen már csak legendákra hagyatkozhatunk. Salamon király és Sába királynője, Makeda házasságából született egy gyermek, aki I. Menelik néven lett Etiópia császára. Apjától elkérte a frigyládát, amit meg is kapott, de neki kellett egy hamisítványra kicserélnie. A láda, ami minden avatatlant megölt, ezt az elszállítást tűrte, ezért Isten szándékával egyezőnek vélték a cserét. Az etióp monofizita egyház a mai napig őriz Axumban egy az őrző szerzetesen kívül senki által nem látható tárgyat, amit a frigyládának tartanak. Másolata ott van minden etióp templomban, de ezek a katolikus templomok tabernákulumainak felelnek meg, ahol az oltáriszentséget őrzik, csak hordozhatóak.

A másik legenda szerint Jeremiás próféta menekítette ki a babiloniak elől Etiópiába. Aztán még sok elmélet létezik inkább a fantáziák világában. Kötik a Szent Grálhoz, sőt azonosítják is vele. Itt-ott keresik is Kanadától a Balti tengerig. Tartják mini atomerőműnek meg ezoterikus energiagyűjtő gépnek, de az ilyen elképzelések mindig sántítanak valahol, csupán a kuriozitás iránti igényből táplálkoznak.

Ez, bármilyen hihetetlen Rembrandt Mózese

A zsidó Pünkösd

A zsidó hagyományban a Pészáh utáni hétszer hetedik - azaz a negyvenkilencedik - nap a Sávuot, a Hetek ünnepe. Egyiptomból való kivonulással megvalósult a zsidók testi szabadsága. A lelki szabadság hét hét múlva jött el, amikor megkapták a kivirágosodott Sínai hegyen a Törvénytáblákat a Tízparancsolattal.

A letelepedés után az ötvenedik nap, a Chág Hákácir az a Pészáhhal megkezdett aratás záróünnepévé vált, amikor a termés zsengéjével (bikurim) áldoztak a Szentélyben. Az ünnep e három neve és aspektusa – törvény, aratás, zsengék – a tóra három hivatkozása szerint alakult ki.

Idejét az ómerszámlálással határozták meg, vagyis kalászokat számoltak, napi egyet, amég hétszer hét el nem fogyott.

Apor Vilmos vértanú püspökünk szarkofágjának részlete az ő ünnepén. 

Leltár

Van három nadrágom. Egy hétköznapi, egy az öltönyömhöz ünnepre, egy a piszkos munkákhoz, de az szakadt. Ja, meg egy melegítőalsó bentre.

Van öt rövidújjú és két hosszúújjú ingem. Pont hetente kell mosni

Van ugyanennyi alsónadrágom és zoknim.

Van két zakóm. Egyik az öltönyömé, másik hétköznapi.

Van egy télikabátom. Véletlenül lett még egy, de azt egy hajléktalannak adtam.

Van egy cipőm, egy szandálom, egy benti és egy kerti papucsom, és egy lyukas gumicsizmám. 

Van egy mobiltlefonom.

Van nálam használatra egy laptop.

Van a családomnak egy háza, amit én építettem vályogból.

Van a családomnak két tizenhatéves autója. Az egyik Trabant.

Mi kell még, megvan mindenem!

Van öt gyermekem, jó és szép feleségem, egy csomó csak megírt, de nálam maradt írásom. Van tudásom, amit rendszeresen eladok. Csak mindig legyen, aki megveszi.