Kb. azt érzik, amit mi érzünk a víz alatt. Mikor már parázson vannak, nem éreznek semmit.
A tó partján halat sütni. Érzem az illatát. Ez is evangéliumi kép!
2007.04.22. 09:03 Hökkentő
3 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://anti-blogol.blog.hu/api/trackback/id/tr416013016
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Alessia 2007.04.22. 09:11:16
Erről az jut eszembe, mikor karácsony előtt a bevásárlóközpontban a pontyok haldokoltak a tárolóban... Az emberek sorban álltak, az eladók pedig egy könnyű késsel próbálták agyonvágni a halakat..., legalább tízet kellett csapni... Úgy éreztem, egy falat halat nem bírnék lenyelni... Aztán persze anyám karácsonyi asztalánál ettem, de néha jobb ha nem tudjuk, milyen úton kerül az étel a tányérunkba...
Köszi, hogy felkerültem a jobb oldalra....! :)
Alessia 2007.04.22. 09:21:11
Bocsánat, most látom lentebb, hogy mivel kapcsolatban tetted fel a képet... Hát én egy kicsit hétköznapibb oldalról közelítettem meg a témát...
ANTIBLOG 2007.04.22. 09:39:40
Igen! Ez jó volt! AZ állatkínzásról a Hökkentőben akarok majd vitát indítani.
Az is jó ötlet oda, hogy mi is kerül a tányérunkba.
A vallásos témáról: találtam egy borzalmas blogot. Egy önjelölt próféta pózol benne, bár egészen jó imádságai és gondolatai is vannak. Ha azt a félreértett álprófétai pózt levetné, egész jó lenne. Nézzétek meg, igazam van-e: segitok.blogol.hu (rövid g-vel)
