A félreértett karácsony

Annyi mindent látok, ami arra utal. hogy karácsony üzenetét nem értik sokan. Miért nem? Ebbe most nem kívánok belemenni, talán túl nagy a zaj, nem is hallatszik ki mögüle.

Nézzük sorra a félreértéseket:

1. A karácsony december 25.-én kezdődik, illetve régi szokás szerint az előző nap napnyugtával. A karácsonyt megelőző időszak az advent nem a karácsony része. A kereskedők már annak tekintik, pedig az advent lényege szerint visszafogottabb, kissé böjtölős, virrasztós időszak, nincs helye még a karácsonyi díszeknek. Nagyobb hatása lenne az ünnepi díszeknek, ha előtte valóban kicsit szolidabb várakozás lenne.

2. A karácsony tizenkét napig tart. Államilag csak két munkaszüneti nap van, de a többi nap, karácsony harmadik, negyedik, sőt tizenkettedik napja is az ünnep része.

3. Nem a karácsony a legnagyobb keresztény ünnep. Az a húsvét, de még a pünkösd is jelentősebb.

4. Jézus nem valószínű, hogy december 25.-én született. Mivel nem olyan jelentős keresztény ünnep, ezért olyan nagy jelentősége nincs a pontos napjának. Inkább az ez időtájt gyakori pogány ünnepek ellensúlyozására, vagy ”kereszténnyé tételére” tette ekkora az egyház.

5. Karácsony nem a szeretet ünnepe, ahogy húsvét sem az örömé. Ezeket az ünnepek szekularizációjaként találták ki, hogy a nemkeresztények is ünnepelhessenek. Van köze a karácsonynak a szeretethez, ahogy minden keresztény ünnepnek, mert az Isten ember iránti szeretetét fejezik ki, de külön szeretetet ünnepe nincs. Biztos szép dolog lennem de absztrakciókat az egyház mindig valami konkrét esemény vagy személy kapcsán ünnepelt.

6. Nem csak és nem is elsősorban Jézus születését ünnepeljük karácsonykor. Azt is, mint a történelmi eseményét, de az idők kezdete előtt létezett az Ige, a Fiú, a második isteni személy. És nemcsak öröktől ”született”, megszületik bennünk újra és újra. Ezek olyan értelmei az ünnepnek, amitől igazán kereszténnyé lesz. Egy kisfiú születésének ugyanis nem tulajdonítanánk már kétezer éve ekkora jelentőséget.