ANTIBLOG - AZ AUTONÓM GONDOLAT

Máriaábrázolások - Jessze fa

A Szentírásból követni tudjuk Jézus nevelőapjának Józsefenek származását. Az Ószövetségból Dávid és fia Salamon geneológiája kihámozható Ádámig Éváig. Máté Evangéliuma Ábrahámtól vezeti le József családját tizennégyes csoportokban. Ez a Geneologia Domini nostri Christi, a mi Urunk Jézus Krisztus származása.

Máriáról is tudjuk, hogy Dávid házából való, a hagyomány ezért nevezi Joachimot és Annát is Dávid sarjának. Érdekes képet kaphatunk Jézus őseiről a Szixtuszi kápolna mennyezetének peremén Michelangelo sorozata alapján. Megpróbálja még a jellemüket is megjeleníteni a Szentírás és a hagyomány alapján.

Sarj - növényi dolog jelentésének átvitele a származásra. A családfa sarja. Kézenfekvő tehát fa struktúrában megjeleníteni a geneológiát. Ilyen ábrázolásokról csak a képrombolás utánról tudunk, előtte, ha volt, elpusztult. Az első ismert Jézus családfa nyugati, egy Karoling kódexben található, ezért sokan nyugati eredetűnek tartják az ábrázolást.

Gigantikus vállalkozás Ádámtól kezdve minden őst lefesteni, ezért többnyire Dávid Király édesapjától, Jesszétől kezdik. Izajás 11-ben olvashatjuk ennek okát: ”És vessző sarjad Jessze törzsökéből, és virág fakad az ő gyökeréből, és megnyugszik rajta az Úr Lelke.” Így a gyökér maga Jessze, a fa ágai Krisztus ősei. A fa maga szőlő, mivel Krisztus az élő szőlőtő. Innem az ábrázolás görög neve. Ampelosz, azaz szőlővessző.

Az ábrázolás közepe általában valamilyen Máriakép Kisjézussal. Itt Hodogetriát látunk, de a Nikopoia altípusai gyakoribbak.

Létezik egy másik Ampelosz típus, amikor a középpontban a Pantokrátor ül. Bár ez nem Mária ábrázolás, de a hasonlóság miatt egyet ideteszek:

Máriaábrázolások - Jessze gyökér

Ez a kép is inkább a fogantatásról szól, azt ábrázolták vele, annak ellenére, hogy olyannak tűnik, mintha a kislány Máriát sétáltatnák szülei. Dee honnan tudni, hogy Mária az a felnőtt arányú kislány? A három csillagról, ami a kendőjén van, ami azt jelzi, hogy Jézus születése előtt, alatt és után is szűz volt.

Miért a fogantatását jelképezi? Mária egy furcsa fatörzsön, inkább gyökérdarabon áll, aminek az alsó része egy ember. Ő Jessze, más átírásban Izáj, Dávid Király apja Júda törzséből. A hagyomány szerint Anna és Joachim is az ő leszármazottja. De mit ír erről a Szentírás?

A páduai Scrovegni kápolnában Giotto megfestette Mária életét Joachim történetől kezdve. Olyan a kápolna fala, mint egy film, amelynek a jelenetei a falon szétterülnek. Találtam a világhálón egy videót, amelyen tényleg flmszerűen nézhetjük végig. Elég csak nézni, ztána biztosan el tudja mesélni a története az is, aki nem ismerte.

Máriaábrázolások - Szent Anna és Joachim találkozása az Aranykapunál

(Máriaábrázolás Mária nélkül)

Mária szüleiről a Szentírásból semmit sem tudhatunk meg. Egy II. századi apokrif irat ír Annáról és férjéről Joachimról. Júda törzséből származtak, Dávid király leszármazottjai voltak mindketten. Anna betlehemből származott, Joachimhoz Názáretbe ment férjhez. Húszévi házasság után sem született gyermekük, ezért vagyonukat három részre osztották: egy részt a szegényeknek, egyet a templomnak, egyet pedig maguknak tartottak meg.

Az ünnepre rendszeresen felmentek Jeruzsálembe. Felajánlásukat Iszakár főpap nem akarta elfogadni. Ara hivatkozott, hogy bizonyára azért nincs gyermekük, mert Joachim bűnös. Elkeserédésében erős szerelmük ellenére elindult Joachim a pusztába, hogy élete hátralevő részét ott élje le, ezzel Annának is lehetőséget adva. Már a vársosn kívül járt, amikor egy angyal az útját állta. Közölte vele, hogy térjen vissza, mert Anna méhében egy leánygyermek várja, akit nevezzen Máriának. Anna is megérezte, hogy gyermekkel áldott, ezért Joachim után szaladt. Az Aranykapunál találkoztak, ahol boldogan ölelték meg egymást.

Ez Mária fogantatásának története a hagyomány szerint. Az eseményt ábrázoló ikonon magát Máriát nem látjuk, én mégis ezzel kezdem a tematikus máriaábrázolások bemutatását, mert Mária ismert élete itt kezdődik. A Platütera ikon Jézust Mária méhében egy kerek, az eget jelképező pajzson ábrázolja Mária előtt. Az ilyen ikoni láthatóvá tétel az esemény transzcendens jellegét fejezi ki. Mária fogantatása, Anna áldott állapota viszont azzal ellentétben földi esemény, egy férfi és egy nő szerelmének gyümölcse. A ikon elsődleges háttere ezért a valódi Jeruzsálem a fizakai és történelmi idő valós pontján az Aranykapu felől nézve. Az üdvösség idejébe Mária anyaságán keresztül kapcsolódik, ami ekkor még csak évekkel későbbi esemény, amit a második, a hátrébb eső arany háttér fejez ki.

Máriaábrázolások – tematikus ábrázolások

Most, hogy áttekintettük a Theotokosz (Istenszülő) ábrázolások bizánci típusait, térjünk át azokra a képekre, amelyek Szentírási vagy esetleg apokrif jeleneteket ábrázolnak. Mária az evangéliumok egyik szereplője, bár Jézus története mellett nem sokat tudhatunk meg róla. A hagyomány és az apokrif iratok viszont gondoskodtak hiányzó láncszemekről. Mária életét fogantatásától ismerjük. Lássuk tehát sorban, hogyan jelenik meg mindez a képeken.

Az alap mindig a bizánci ábrázolás lesz. Ehhez képest esetlegesen ki fogok térni nyugati művészek alkotásaira, de csak annyira, amennyire a jelképek túlélését szemléltetni szükséges.

Kezdjük tehát Mária fogantatásával. Az esemény, a dogma az Egyházban, vagyis alapigazság. Mária fogantatásától fogva mentes a bűntől. Ezt ábrázolni igen nagy kihívás. Nem arról van szó, hogy Mária nem természetes férfi-női kapcsolatból, szülei szerelméből fogant volna. A foganatás eseményéről nincs forrásunk, csak arról a pillanatról, amikor Mária édesanyja szíve alatt először adott jelet magáról. Induljunk tehát ezzel az eseménnyel.

Mielőtt a képeket néznénk, meg kell, hogy jegyezzem, az eddigi képek többségében azért ez ott volt a szimbólumok szintjén. Mária kendőjén találunk három csillagot. Egyet a homlokán, egyet-egyet a vállán. Általában négyes szimmetriájú nyolcágú, esetleg egyenlő szárú kereszt. Jelentésük: Mária Jézus születése előtt. alatt és után is szűz volt, és maradt. Az egyik csaillag, tehát a Szeplőtelen fogantatás jele.

Máriaábrázolások – a Paraklészisz

Az a szokás alakult ki a bizánci templomokban, hogy a kupolába a Pantokrátor Krisztus, az apszis gömbszeletébe pedig Nikopoia típusú Mária képét festették, vagy mozaikon ábrázolták. Ez nem szigorú szabály, el is térhettek ettől. Ha Krisztus Mária mellé kerül, akkor szemben vele az oráns, a közbenjárásért imádkozó kéztartás sem irányulhat felfelé, hanem oldalra mutat az Istenanya Jézus felé. Ez a Paraklészisz ábrázolásmód.

És, ha kisjézust teszünk a Szűzanya kezébe, megkapjuk a Hodegetria-típusú képet. A kör ezzel bezárul, a bizánci Máriaábrázolások alapjai itt érnek véget. Valójában a Jézust tartó Paraklészisz épp hogy érinti az Emánuel Krisztust, a Hodegetria pedig statikailag tartja a kisdedet, bár ilyen különbséget nem mindig lehet tenni.

(Katolikus templomban Paraklészsisz kegyképről Magyarországon csak egyről tudok, a Nagyszombatiról. A Szent Miklós templomban lakik, a római Szent Elek templom kegyképének másolata.)

Máriaábrázolások - Zoodochos

Ez a Nikopoia sorozat legösszetettebb szimbolikájú tagja. Egy medencébe állított Platütera. A medencéből az élő víz forrásai fakadnak. Vannak olyan változatai is, amikor a víz egy tóba folyik, amiből emberek merítenek, holtak támadnak életre tőle. A kép neve is zoo-dochos, életadó.

Az evengéliumokban többször beszél Jézus erről a vízről. A Szamariai asszonynak olyan vizet kínál, amelytől soha többet nem szomjazik meg. János evangéliumában így szól:

”Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus a templomban volt és fennhangon hirdette: "Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék, aki hisz bennem: belsejéből az Írás szava szerint élő víz folyói fakadnak." Ezt a Lélekről mondta, amelyben a benne hívők részesülnek. A Lélek ugyanis még nem jött el, mert még nem dicsőült meg Jézus.”

Mária szerepe az ikonon kettős: Az élő forrásának forrása, vagyis az Ige megtestesülésének helye, valamint közbenjárónk Jézusnál, amire az imádkozó kéztartás utal. (Ezeken a képeken nem, de más változatokon a pajzsban levő Emmanuelt találjuk, és Mária orans tartásba emeli kezeit.) A kép szimbolikájának komplexitása meghaladja a blogbejegyzés lehetőségeit.

Máriaábrázolások - Platütera

Ez az ábrázolás is a Nikopoia altípusa. Az Orans Kisjézussal, pontosabban Emmanuel Krisztussal legtöbbször egy pajzsban. Egy bizánci Máriahimnuszon alapszik, melyben ”Méhed tágasbb az Égnél” sor található. Értelme az, hogy Mária az égnél is hatalmasabbat, az Istent, az Igét fogadta be méhébe. A pajzs az eget jelképezi, ezért gömb alakú, sőt sokszor csillagokkal díszítik, Mária szíve alá festik, mintegy kívül láthatóvá téve, ami belül van, utalva arra, hogy Mária várandós. Transzcendens tartalma ennél sokkal mélyebb, nem képes egy ilyen blogbejegyzés most feltárni. Orosz neve: Знамение (Nevezetes)

Máriaábrázolások - Blakherniotissza

Szintén a Nikopoia altípusa. Mária itt Kisjézus nélkül jelenik meg. A megtestesülés titkáról kicsit Mária személyére enged tekinteni. Kezeit imádkozó testtartásba helyezi, emiatt a latin neve Maria Orans.

A testtartást neve orante. Az egyik legősibb imádkozó tónus, még a pogány időkből ismerünk hasonló ábrázolásokat Egyiptomból és a Közel-Keletről. A keresztények is átvették, már a katakombák falfestményein is találkozunk ezzel a kéztartással. A szentmisén a pap mai napig így végzi a közösségi imádságokat. Gyakori ez az ábrázolásmód más szentek esetén is, de pl. Mózest is láthatjuk ebben a tartásban.

A kép, amint neve mutatja a Blakhernai templomból származik, ahol Konstantinápolyban Krisztus ereklyéit őrizték. Már találkoztunk az ugyaninnen származó megégett Hodegetria ikonnal. Az Orans ebben a tűzben épen maradt, ugyanis nem fatáblára volt festve, hanem fali mozaik volt. Azt jelezte, hogy Mária ruháit is itt őrizték a Krisztus-ereklyék mellett.

Máriaábrázolások - Nikopoia

A Nikopoia szó görögül Győzelemhozót jelent. Szinte azonos a Trónon Ülő Istenanyával, sokan azonosnak tartják a két típust, vagy a Trónon ülőt a Nikopoia altípusának tekintik. Amit róla írtam, őrá is vonatkozik a trónus kivételével.

A különbség a két típus közt, hogy ez nem trónon ül, hanem áll. A középtengelyre festik az Emmanuelt (kicsinyített felnőtt Jézus, az Ige). Mivel nem a földi viszonyok közti anya-gyermek viszonyt, hanem az Ige üdvösség idejében történő megtestesülését fejezi ki, ezért Emmanuelt nem is tatja az Istenszülő, hanem csak ép hogy érinti. Ezzel a transzcendenciát fejezik ki, ahol a gravitációnak nincs szerepe.